Magyarország világörökségi (UNESCO) helyszínei

Magyarországnak nyolc helyszíne szerepel az UNESCO világörökségi listáján, hét kulturális és egy természeti. A budapesti Duna-partoktól és a Budai Várnegyedtől a hortobágyi pusztán, a tokaji szőlődombokon és az aggteleki cseppkőbarlangon át a pannonhalmi főapátságig mind a nyolc külön kirándulást érdemel. A Csodálatos Magyarország útikalauza helyszínenként bemutatja, mit lehet látni, kinek ajánlott, hogyan lehet odajutni, és mit közölnek a nyitvatartásról és a jegyárakról a helyszínek hivatalos oldalai.

HIRDETÉS

Melyik nyolc helyszín szerepel az UNESCO listáján?

A világörökségi egyezményt az UNESCO 1972-ben fogadta el azzal a céllal, hogy az emberiség számára kiemelkedő értékű kulturális és természeti örökséget azonosítsák és megőrizzék a következő nemzedékeknek. Magyarország 1985-ben ratifikálta az egyezményt. A következő nyolc magyarországi helyszín van a listán:

• Budapest, a Duna-partokkal, a Budai Várnegyeddel és az Andrássy úttal (kulturális, 1987)
• Hollókő ófalu és környezete (kulturális, 1987)
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti, 1995, bővítés: 2000)
• A Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális, 1996)
• Hortobágyi Nemzeti Park, a Puszta (kulturális táj, 1999)
• A pécsi ókeresztény sírkamrák, Sopianae (kulturális, 2000)
• Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális táj, 2001)
• Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális táj, 2002)

Két helyszínt a szomszédos országgal közösen jegyeznek: az aggteleki és szlovák karsztbarlangokat Szlovákiával, a Fertő-tó kultúrtáját Ausztriával.

Az alábbi nyitvatartási, jegyár- és megközelítési adatok évszakonként, ünnepnapokon és rendezvények idején változhatnak ezért érdemes előre tájékozódni.

Budapest: a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (1987, bővítés: 2002)

A budapesti világörökségi terület három részből áll. A Duna-partok és a Budai Várnegyed 1987-ben került a listára, az Andrássy úttal 2002-ben bővült a helyszín. Budapest Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre a 19. században. A budai Várat a 13. században építtette IV. Béla király, az Andrássy út pedig a 19. század végén készült, és a főváros modern nagyvárossá válását jelzi. Az út alatt fut a Millenniumi Földalatti, amely 1896 óta üzemel, és a kontinentális Európa első földalatti vasútja volt.

Kinek ajánlott: mindenkinek, aki először jár a fővárosban, mert a Vár, a Duna-part és az Andrássy út külön-külön is bejárható. Az időigény a választott programtól függ: az Országház-látogatás 45 percig tart, az Operaház vezetett túrája 60 percig.

Országház

A Duna-part legismertebb sziluettje a neogótikus Országház, amelynek tervezésére Steindl Imre nyerte a nemzetközi pályázatot, és amely 1902-ben nyílt meg. Azóta is az ország legnagyobb épülete: 268 méter hosszú, 123 méter széles, és 691 helyiség van benne. A látogatás csúcspontja a kupolacsarnok, ahol 2000. január 1. óta a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket őrzik, Európa egyik legrégibb koronázási együttesét, a nap 24 órájában honvéd koronaőrök vigyázzák. Ne hagyja ki a 96 fokos, vörös szőnyeges díszlépcsőházat sem: a hivatalos ismertető szerint az itt álló nyolc, egyenként négy tonnás gránitoszlop olyan különlegesség, amelyből a világon összesen tizenkettő van. A főrendiházi társalgóban pedig Európa legnagyobb kézi csomózású szőnyegén járhat.

A Duna-parti Parlament 45 perces látogatása audioguide-dal vagy idegenvezetővel kérhető magyar, angol, francia, német, olasz és spanyol nyelven, számos más nyelven csak audioguide-dal. A látogatás április 1. és október 31. között hétfőtől vasárnapig 8 és 18 óra között, november 1. és december 31. között 8 és 16 óra között lehetséges, hivatalos rendezvények miatt azonban egyes napokon szünetel. Az épületről korábban is írtunk: Országház Budapest

Mátyás-templom

A Szentháromság téren álló Mátyás-templom a budai Vár legismertebb temploma, hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom. A hagyomány szerint Szent István alapította 1015-ben, IV. Béla király pedig a tatárjárás után, 1255 és 1269 között építtette újjá háromhajós bazilikaként. A Mátyás-templom nevet Mátyás király nevéről a 19. század óta használják. Itt koronázták királlyá az utolsó két magyar uralkodót, I. Ferenc Józsefet és IV. Károlyt. A templomhoz híres legenda is fűződik: az 1686-os budai ostrom során a törökök által mecsetként használt templom egyik fala ágyútűztől leomlott, és mögüle egy régi Mária-szobor került elő. A hagyomány szerint a védők morálja ekkor összeomlott, és a város még aznap elesett. Ne hagyja ki a tornyot: a panorámateraszra 197 lépcsőfokon át vezet az út, a toronyjegyhez 10 perces vezetés is tartozik.

A Budavári Nagyboldogasszony-templom (Szentháromság tér 2.) honlapja közel nyolcszáz évesnek nevezi az épületet. A nyitvatartás naponta változhat, mert a liturgikus események és az állami delegációk elsőbbséget élveznek. A templomjegy az adott naptári évben bármelyik napra érvényes. A templom ingyenes wifit biztosít. A toronyra külön jegy kell: a 10 perces vezetéssel járó látogatás 197 lépcsőfok megmászásával jár, a toronyban nincs lift és mosdó.

Halászbástya

A Halászbástya a Vár egyik legismertebb látnivalója. Schulek Frigyes tervezte neoromán stílusban, és 1895 és 1902 között épült a középkori várfal alapjain. Hét tornya a 895-ös honfoglalás hét vezérét jelképezi, a Duna felé néző főhomlokzata nagyjából 140 méter hosszú. Nevét a feltételezések szerint a középkorban a városfal e szakaszát védő halászcéhtől vagy a Duna-parti Halászvárostól kapta. Ne hagyja ki a kilátóteraszokat: innen nyílik az a panoráma, amelyért a bástyát leginkább felkeresik.

A Halászbástyáról korábban is írtunk: Ahonnan mesés a panoráma Budapestre: a Halászbástya

Magyar Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben alakult, és a Budai Várban a magyar képzőművészet minden műfaját átfogó gyűjteményt őriz. Az anyag a 15. századi faoltároktól a 19. és 20. századi mesterekig ível: Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál és Csontváry Kosztka Tivadar művei is itt láthatók. Az állandó kiállítások között a gótikus művészet, a késő gótikus szárnyasoltárok és a 19. századi művészet is megtalálható, a cikk írásakor pedig az Elhivatottak című időszaki tárlat a 20. század első felének magyar képzőművésznőit mutatja be.

A múzeum a Szent György tér 2. szám alatt működik. A cikk írásakor kedd és vasárnap között 10 és 18 óra között tart nyitva, a pénztár és az utolsó belépés ideje 17 óra (elővételben váltott jeggyel is). A kupola átmenetileg zárva van, a Habsburg nádori kripta előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Az Andrássy út Budapest legelegánsabb sugárútja. Megépítéséről 1870-ben döntöttek, az építés 1872-ben kezdődött, és az utat 1876. augusztus 20-án avatták fel. A neoreneszánsz palotákat és bérházakat a kor neves építészei tervezték Ybl Miklós vezetésével, többségük 1884-re elkészült. Nevét 1885-ben kapta Andrássy Gyula miniszterelnökről, a terv fő támogatójáról. Ma kávéházak, éttermek, színházak és nagykövetségek szegélyezik, 2002 óta pedig a világörökség része. Ne hagyja ki, hogy a sétát az Operaháztól a Városliget felé folytassa.

Operaház

A Magyar Állami Operaház Ybl Miklós műve: építését 1875-ben kezdték, és 1884. szeptember 27-én nyitották meg a közönség előtt, a költségeket a főváros és Ferenc József császár közösen állta. Itt dolgozott igazgatóként 1888 és 1891 között Gustav Mahler, az épület pedig az 1980 és 1984 közötti nagy felújítás után pontosan száz évvel az első megnyitás után, 1984. szeptember 27-én nyílt meg újra. Ne hagyja ki a vezetett túrát: a hivatalos ismertető szerint az OperaTour kis koncerttel zárul a nagy lépcsőház pihenőjén.

A Magyar Állami Operaház az Andrássy úton áll. Az OperaTour keretében a hivatalos oldal szerint a 60 perces angol nyelvű túra naponta 13:30-kor, 15:00-kor és 16:30-kor indul, ára 12 000 Ft személyenként. A magyar nyelvű túra 6400 Ft személyenként, a 3 évesnél fiatalabb gyermekek ingyen vehetnek részt. A csoportok legfeljebb 30 fősek, a túra végén rövid koncert is van a társulat szólistáival. Próbák idején a nézőtér zárva lehet, előadás alatt nincs vezetés.

Millenniumi Földalatti

A Millenniumi Földalatti a kontinentális Európa első földalatti vasútja. Építése 1894-ben kezdődött, és 1896-ban készült el, hogy a millenniumi ünnepségek fő helyszínére, a Városligetbe könnyen eljuthassanak az emberek, és az Andrássy úton ne kelljen felszíni közlekedést vezetni. Ne hagyja ki, hogy legalább egy szakaszon végigutazzon rajta: a vonal az Andrássy út alatt halad.

Megközelítés. A Várnegyed a Szent György tér és a Szentháromság tér felől közelíthető meg, az Andrássy út az Operaháztól halad tovább.

Hollókő ófalu és környezete (1987)

Hollókő a Cserhátban fekvő palóc falu. A hivatalos honlap szerint a világörökségi falu kb. 380 lelket számlál. A helyszín a falu régi, védett részét, az Ófalut és környezetét foglalja magába, amely a 17-18. században alakult ki, és a 20. század előtti falusi életmód élő példájaként őrzik.

Kinek ajánlott: a néprajz iránt érdeklődőknek, családoknak és a hagyományokat szerető látogatóknak. Az Ófaluban a templom mellett több múzeum is látogatható: a Falumúzeum, a Guzsalyas, a Kézműves Nyomdaműhely, az Oskolamester háza, a Palóc Babamúzeum, a Postamúzeum és a Szatyingos. A falu fölé magasodó sziklavárat a hivatalos történet szerint az 1260-as évek után kezdte építeni I. Péter, a Kacsics nemzetség Illés ágából. A vár feltárása 1966-ban kezdődött, 1996-ban adták át a látogatóknak, 2014-15-ben újabb helyreállítás történt. Az Ófalu hagyományairól és az itteni életről írtunk itt: Hollókő, ahol a palóc múlt ma is része a falu mindennapjainak.

Megközelítés. Az Ófalu bejárata mellett parkoló és információs iroda van, a települési parkolót a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. üzemelteti. Tömegközlekedési menetrend a menetrendek.hu oldalon tervezhető.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995, bővítés: 2000)

Ez az egyetlen természeti világörökségi helyszín Magyarországon, és Szlovákiával közös. A cím összesen 712 barlangot fed a két országban, amelyek a mérsékelt övi karsztrendszer jellegzetes példái. A látogatók számára a Baradla-barlang a legfontosabb helyszín: az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja szerint Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. A barlangban állandóan +10 °C van, ezért meleg ruha és túracipő ajánlott.

Kinek ajánlott: az Aggteleki rövidtúra könnyű besorolású, ezért családoknak és kezdőknek is jó választás, a Jósvafői rövidtúra és a Vörös-tói középtúra közepes. A hosszabb, regisztrációt igénylő útvonalak (a 9 km-es Retek-ági túra és a 7 km-es Hosszútúra, mindkettő nehéz besorolású) tapasztalt túrázóknak valók.

A pénztárak szeptember 1. és április 30. között 8 és 16 óra között, május 1. és augusztus 31. között 8 és 17 óra között tartanak nyitva.

Megközelítés. A Vörös-tói bejárathoz az Aggtelek és Jósvafő közötti országútról kell letérni, Aggtelektől kb. 4 km-re, Jósvafőtől kb. 2,5 km-re. A Vörös-tói túra a jósvafői kijáratnál ér véget. Aki autóval érkezett, azt a nemzeti park járműve visszaviszi a Vörös-tói parkolóba. A környékről korábban írtunk: Jósvafői Tengerszem-tó

A Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)

A pannonhalmi főapátságot a bencés szerzetesek 996-ban alapították, és kulcsszerepe volt a kereszténység terjedésében Magyarországon és Közép-Európában. A legrégebbi fennmaradt épületek a 13. századból valók, később gótikus, barokk és romantikus részekkel egészült ki, a Millenniumi Emlékművet 1896-ban állították a központi dombon. A főapátság honlapja szerint a látogatható helyszínek közé tartozik a monostor a Szent Márton-bazilikával és a könyvtárral, az arborétum és gyógynövénykert, az Illatmúzeum, a Főmonostori kiállítótér és a TriCollis fogadóépület, a főapátság pincészete pedig külön jeggyel látogatható.

Kinek ajánlott: a kultúrtörténet és az épített örökség iránt érdeklődőknek, családoknak, valamint azoknak, akik a monostorlátogatást borászati programmal kötnék össze. Az idő a választott programtól függ: az egyéni bejárás, a tárlatvezetés, a gyógynövénykert és a pincelátogatás külön jeggyel megy.

Megközelítés. A hivatalos oldal szerint autóval Budapest, Hegyeshalom és Győr felől az M1-esről a Veszprém felé vezető 82-es úton lehet eljutni (az autópályán külön tábla is jelzi Pannonhalmát), Balaton felől Veszprémen át ugyancsak a 82-esen, Székesfehérvár felől a 81-es útról a Kisbér-Mezőörs útvonalon. A főapátsághoz tartozó parkolókban 300 Ft/óra a parkolási díj (szeptember 1. és április 30. között 9-16 óráig, május 1. és augusztus 31. között 9-18 óráig); a gyógynövénykert melletti parkoló ingyenes, az éjszakai (22:00-06:00) parkolás tilos. Autóbusszal a győri autóbusz-pályaudvarról indulnak menetrend szerinti járatok Pannonhalma, Vár főkapu végállomásra, több járat a városközpontba érkezik, ahonnan negyedórás sétával elérhető a főapátság. Vonattal a Győr-Veszprém vonal Pannonhalma állomásáig lehet utazni, ahonnan legalább 30-40 perces séta a főapátság. Kerékpárral a Győrt és Pannonhalmát összekötő, 18,4 km hosszú új kerékpárút kínál útvonalat.

Hortobágyi Nemzeti Park, a Puszta (1999)

A Hortobágy az Alföld hatalmas füves és vizes térsége, amelyet a pásztorkodó népek évezredek óta használnak, a legrégebbi halomsírjai, a kurgánok a Kr. e. 2000. körüli időkből valók. A világörökségi cím kultúrtájra szól, nem pusztán a természeti értékekre. A falu jelképe a Hortobágy folyó fölött átívelő Kilenclyukú híd, amelyet a nemzeti park hivatalos oldala 167,3 méter hosszúnak és kilenc boltívre támaszkodónak ír le. A debreceni és pest-budai marhahajtó út régi átkelőhelyén Povolny Ferenc tervei szerint 1833-ra készült el, ma Magyarország leghosszabb közúti kőhídja.

Kinek ajánlott: családoknak, természet- és madárbarátoknak, a pásztorélet iránt érdeklődőknek. Két kiállítóhely áll a Petőfi téren: a Látogatóközpont (Petőfi tér 9.) a Hortobágy Természete, a Darvak Világa és a Pusztai Kincsestár – A jószág haszna interaktív kiállításokat mutatja, a Pásztormúzeum (Petőfi tér 13.) pedig a pusztai legeltetés és a pásztorélet világába vezet be játékosan, interaktívan. A nemzeti park oldala további programként felsorolja a Hortobágyi Vadasparkot, a Hortobágy-halastavi Kisvasutat, a Vonuláskutató Állomást és a Csillagoségbolt-parkot.

Megközelítés. A Látogatóközpont Hortobágy központjában, a 33-as főút mentén, a Hortobágyi csárda szomszédságában, a körforgalom mellett áll. A Pásztormúzeum a 33-as főút mentén, a csárdával szemben található, a Kilenclyukú híd pedig a falu központjában, ugyancsak a 33-as főút mentén.

A pécsi ókeresztény sírkamrák, Sopianae (2000)

Pécs római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került az UNESCO világörökségi listájára. A hivatalos oldal szerint a IV. századi sírépítmények építészetükben és falfestészetükben sokoldalúan szemléltetik a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési művészetét. A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető a kulturális kategóriában nyert felvételt.

Kinek ajánlott: a történelem, a régészet és a késő antik művészet iránt érdeklődőknek, iskolás csoportoknak és családoknak (a helyszín múzeumpedagógiai és családi programokat is kínál). A látogatás három helyszínre tagolódik: a Cella Septichora Látogatóközpont a Szent István téren áll, az Ókeresztény Mauzóleum külön helyszín, és az Apáca utca 8. szám alatti sírépítmények is megnyíltak a látogatók előtt. A hivatalos oldal az 1600 éves, festett ókeresztény sírkamrákat idegenvezetővel kínálja megtekintésre.

Megközelítés. A Cella Septichora Látogatóközpont a Szent István téren található, a látogatóközpont telefonszáma +36 30 701 3771, a Mauzóleumé +36 30 330 6529. A helyszínek a pécsi világörökségi negyedben vannak.

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)

A Fertő-tó vidékét az UNESCO Ausztriával közös kultúrtájként jegyzi. A magyar oldalon a látogatók számára a legismertebb helyszínek a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély és a fertőrákosi kőfejtő. Az Esterházy-kastély és a Széchenyi-kastély üzemeltetője az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, amelynek honlapján a világörökségi kezelési terv is olvasható.

Kinek ajánlott: a kastélyok a kultúra és a zene, a kőfejtő a családok és a szabadtéri élmények iránt érdeklődőknek. A kőfejtő és a témapark bejárása kb. 90 percet vesz igénybe a hivatalos oldal szerint. A kastélyoknál az időigény a választott programtól függ.

Esterházy-kastély, Fertőd

Az Esterházy-kastély az ország legnagyobb barokk-rokokó műemlékegyüttese, amelyet a hivatalos ismertető „magyar Versailles”-nak nevez. Egy 1720-ban épült, 22 szobás vadászkastélyból nőtt ki, fénykorát pedig Esterházy „Fényes” Miklós herceg idején, a 18. század második felében élte, aki 1790-ben bekövetkezett haláláig szinte folyamatosan építkezett. A pazar ünnepségeken vendég volt Mária Terézia császárnő és I. Pál orosz cár, Joseph Haydn pedig udvari karmesterként dolgozott itt: a birtokon épült opera- és bábszínházban szólaltak meg először a művei. A 300 hektáros barokk park a hivatalos leírás szerint a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása, a híres rózsakert a hajdani operaház helyén virít. Ne hagyja ki a kastély kiállításait, a kastélytúrákat és a marionettszínházat.

Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

A fertőrákosi kőfejtő kivájt csarnokaiból kulturális színtér lett. Dohnányi Ernő látta meg először, hogy a hely kiválóan alkalmas szabadtéri játékokra: az első műsoros estet 1937. június 27-én tartották fáklyafényben, 1500 néző előtt. A Barlangszínház, amelynek remek akusztikájú termében az első előadást 1970. június 27-én játszották, ma 760 fős nézőtérrel, fűthető székekkel és modern fény- és hangtechnikával működik, a felújított színház 2015. június 19. óta fogad közönséget. A Témapark a kőfejtő bejárása mellett gyerekprogramokat (Denevér Dani) és a Kőfejtörő nevű kódfejtő játékot is kínál. Ne hagyja ki a barlangszínház csarnokát: a hivatalos oldal szerint a hely akusztikája kiváló.

Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (2002)

Az ember és természet együttes tájalakító munkáját megtestesítő helyszín, a világon egyedülálló, legalább ezer éves szőlészeti-borászati hagyományok eredeti formában való továbbélésével, a Tokaji borvidék szőlőbirtokait, nagy múltú településeit magában foglaló egységével, jellegzetes építészetével, valamint különleges történelmi pincerendszerével érdemelte ki a világörökségi címet. A több mint 88.000 hektár kiterjedésű világörökségi helyszín és védőövezete 27 települést foglal magában, amelynek magterületét Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Szegi, Tállya, Tarcal, Tokaj és Rátka települések alkotják.

Az UNESCO Világörökség Bizottság kiemelt objektumként nevesít pincéket a határozatában, melyek közül egyedi pincék a Sárospatakon található Rákóczi pince, és a tolcsvai Bormúzeum pincéi; pincecsoport a Tolcsván fekvő Oremus pincék, továbbá a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári pince; és pincesorként nyilvántartott a hercegkúti Gomboshegyi pince valamint a Kőporosi pincesorok.

A hagyományos földhasználat a változó történelmi, gazdasági viszonyok közepette máig is élő formájában maradt fenn. A történelmi települések megőrizték alapvető településszerkezetüket és egymással, valamint a tájjal való kapcsolatrendszerüket. A Tokaj-Hegyalja jellegzetes tájkarakterét a történelmi szőlőbirtokok (dűlők, terroirok), a nagy múltú települések hálózata, az etnikai sokszínűséget tükröző gazdag kulturális örökség, a pincék és a szőlészeti-borászati kultúrához kapcsolódó egyéb, a tájkaraktert meghatározó építmények (teraszok, támfalak, szárazon rakott kőkerítések, víztározó medencék stb.) gazdag változatossága határozza meg. A táj képe és szerkezete az évezredes, ma is eleven, borászati kultúrával kölcsönhatásban formálódott.

Röviden: a nyolc helyszín egy pillantásra

• Budapest (Budapest): Országház, Mátyás-templom, Halászbástya, Magyar Nemzeti Galéria, Operaház, Andrássy út.
• Hollókő (Nógrád vármegye): Ófalu, vár, múzeumok.
• Aggtelek és Jósvafő (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye): a Baradla-barlang három bejárata.
• Pannonhalma (Győr-Moson-Sopron vármegye): bencés főapátság, bazilika, gyógynövénykert, pincészet.
• Hortobágy (Hajdú-Bihar vármegye): Látogatóközpont, Pásztormúzeum, Kilenclyukú híd.
• Pécs (Baranya vármegye): Cella Septichora Látogatóközpont, Ókeresztény Mauzóleum, Apáca utca 8.
• Fertőd, Nagycenk, Fertőrákos (Győr-Moson-Sopron vármegye): Esterházy-kastély, Széchenyi-kastély, Kőfejtő és Barlangszínház.
• Tokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye): Tokaji Múzeum és Világörökségi Bormúzeum.

A nyitvatartás és az árak szezonálisan változnak, ezért minden úticél előtt érdemes megnézni a fenti hivatalos oldalakat.