FOTÓ: Tóth Csapó Annamária
FOTÓ: Tóth Csapó Annamária
FOTÓ: Tóth Csapó Annamária
FOTÓ: Tóth Csapó Annamária
FOTÓ: Tóth Csapó Annamária
FOTÓ: Tóth Csapó Annamária
FOTÓ: Tóth Csapó Annamária
FOTÓ: Tóth Csapó Annamária
Itthon
A Bükk egyik legszebb tava: a Bél-kő lábánál bújik meg a Lak-völgyi tó
Egykor a bélapátfalvai cementgyár vízellátását biztosította, ma a Bükk egyik kedvelt kirándulóhelye a Lak-völgyi tó. A Bél-kő lábánál fekvő, erdőkkel körülvett víztározó ősszel különösen szép, amikor a környező hegyoldalakat sárga, vörös és barna lombok borítják.
A Heves megyei Bélapátfalva központjától mintegy egy kilométerre található tó 2,3 hektáron terül el, körülbelül 350 méteres tengerszint feletti magasságban. Partját füves területek és fák szegélyezik, a víz fölött pedig a Bél-kő egykori mészkőbányászat nyomait őrző sziklafalai magasodnak.
A tó környékén sétálni, piknikezni és horgászni is lehet. A parton padok és kijelölt tűzrakó helyek találhatók, a közeli erdei utak pedig hosszabb kirándulásokra is lehetőséget adnak.
Több mint száz éve alakították ki a tavat
A Lak-völgyi tó mesterséges eredetű, története a 20. század elejére nyúlik vissza. Eredetileg Gyári-tónak nevezték, mivel a bélapátfalvai cementgyár vízellátásának biztosítására hozták létre.
Létesítését 1909-ben engedélyezte a Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal. A Laczkó-patak vizét völgyzáró gáttal duzzasztották fel, így alakult ki a víztározó. A patakot több forrás táplálja, köztük a Lóczy-, a Vannaréti-, a Jegetővölgyi- és a Borsókúti-forrás.
A cementgyár növekvő vízigénye miatt a tó bukógátját később kétszer is megemelték, aminek következtében befogadóképessége az eredeti 32 ezer köbméterről 50 ezer köbméterre nőtt.
A régi cementgyár 1979-ben fejezte be működését, helyét egy korszerűbb üzem vette át, amelyet 1980 márciusában helyeztek teljesen üzembe. A tó ipari vízellátásban betöltött korábbi szerepe megszűnt, és 1979-től horgászati célokra kezdték használni.
Az évek során elvégezték az eliszapolódott meder kotrását, rendezték a nyugati partszakaszt, a környéken pedig hétvégi házak és vendéglátóhelyek is létesültek.
A Bél-kő sziklafalai a tó partjáról is láthatók
A tó fölé magasodó, 815 méteres Bél-kő a Bükk egyik legismertebb hegye, amelynek eredeti formáját jelentősen átalakította a csaknem száz éven át tartó mészkőbányászat.
A kitermelés 1910-ben kezdődött, amikor megindult a cementgyártás Bélapátfalván. A hegy oldalában kezdetben két bányában dolgoztak, majd 1963-ban a veszélyessé vált bányafalak miatt a kitermelést magasabbra helyezték át. A felső kőfejtőt 730 méteres magasságban nyitották meg.
A bányászat során összesen mintegy 19,4 millió tonna mészkövet termeltek ki a Bél-kőből, ami több mint hétmillió köbméternyi kőzet eltávolítását jelentette.
A hegyen ma is jól láthatók az egykori bányaművelés nyomai. A fehéres mészkőfalak messziről kitűnnek a környező erdők közül, szélcsendes időben pedig a tó vizében is visszatükröződnek.
A kőfejtőt és közvetlen környezetét 2008-ban természetvédelmi területté nyilvánították, hogy megőrizzék a terület értékes növény- és állatvilágát.
Horgászat és pihenés a Lak-völgyi tónál
A Lak-völgyi tó halállományában pontyok, keszegfélék, valamint ragadozó halak, köztük csukák, süllők és harcsák is megtalálhatók. A haltelepítésről és a horgászati tevékenység szervezéséről a helyi horgászegyesület gondoskodik.
A vízben és közvetlen környezetében változatos élővilág alakult ki. Récék és gémek is megfigyelhetők, de vidrák, siklók, varangyok és teknősök előfordulásáról is beszámoltak.
A közelben található a Lóczy-forrás, amely rövid sétával felkereshető. A környező erdőkben gyalogos és kerékpáros kirándulásokra is lehetőség nyílik.
Bélapátfalva további látnivalói
A tó meglátogatását érdemes összekötni Bélapátfalva egyik legjelentősebb műemlékének, a ciszterci apátsági templomnak a felkeresésével.
Az apátságot 1232-ben alapította II. Kilit egri püspök. A templom a magyarországi román kori építészet egyik fontos emléke, amelynek homlokzatát vöröses és világos kősávok váltakozása díszíti.
Az épület közeléből indul a Bél-kő tanösvény, amely a hegy földtani értékeit, növényvilágát és bányászati múltját mutatja be. A túra során az egykori kőfejtő területére is el lehet jutni, a hegytető közelében kialakított kilátóhelyről pedig a Bükk vonulatai és a környező települések is láthatók.
A közelben fekvő Szilvásvárad és a Szalajka-völgy szintén kedvelt kirándulóhely. A völgy legismertebb látnivalói közé tartozik a Fátyol-vízesés, a Szalajka-forrás és az Istállós-kői-barlang.
A Lak-völgyi tó megközelítése
A tó Bélapátfalva központjától mintegy egy kilométerre, a Városi út felől közelíthető meg. Autóval a part közelében kialakított parkolóig lehet eljutni, de gyalogosan is könnyen felkereshető.
A hosszabb túrát tervezők a környék jelzett turistaútjain folytathatják kirándulásukat, akár a Bél-kő irányába is.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A festői tájba simuló Lak-völgyi tó
Bélapátfalva mellett, a Bél-kő sziklás hegyoldala alatt fekvő Lak-völgyi tó sokáig a cementgyár vízellátására szolgált, innen ered a Gyári-tó elnevezése.
Itthon
