Bél-kő tanösvény – bükki panoráma és bányatörténet Bélapátfalván

Itthon

2025. augusztus 29. Halász Gabi Sütő Erika Nikolett

Megosztás:

A Bükk hegység egyik legkülönlegesebb csúcsa a Bél-kő, amely már messziről uralja a tájat jellegzetes szikláival.

A Bélapátfalva fölé magasodó, 815 méteres hegy nemcsak természeti értékei miatt különleges, hanem ipari múltja miatt is.

A Bél-kő tanösvény bejárásával a látogatók egyszerre fedezhetik fel a vidék geológiai, botanikai és kultúrtörténeti érdekességeit, miközben a csúcsról lélegzetelállító panoráma tárul eléjük.

A tanösvény a 13. században alapított, középkori ciszterci apátság templomától indul. Az épület Magyarország egyik legépebben fennmaradt román kori temploma, amely méltó bevezetőt ad a kiránduláshoz.

Jelenleg az apátság felújítása zajlik, ezért körbe van kerítve, és a temető melletti parkoló felől nem lehet megközelíteni az útvonalat. A túrázóknak célszerű autóval egészen az apátságig felmenni, és onnan indulni tovább.

4 / 9

Bél-kő tanösvény – bükki panoráma és bányatörténet Bélapátfalván

FOTÓ: Sütő Erika Nikolett

A tanösvény útvonala és állomásai

A Bél-kő tanösvény hossza körülbelül 6,5 kilométer, teljesítése 2–3 órát vesz igénybe. Az útvonal nagy része aszfaltozott, de akadnak földutas és köves szakaszok is. Hol árnyas erdőkben vezet, hol sziklás hegyoldalakon kanyarog, és több helyen a bányászat emlékei mellett halad el.

A tanösvény 7 állomásból áll, amelyek mind más-más arcát mutatják be a hegynek:

Ciszterci apátság – történeti és építészeti örökség.
Bükk-erdő – a növényföldrajzi határ különlegességei.
János-hegy – gazdag élővilág.
Vasbánya-oldal – ipartörténeti emlékek és sziklagyepek.
Palabánya – a mészkőbányászat és cementgyártás múltja.
Szász-bérc – szilikát sziklagyepek ritkaságai.
Bél-kő csúcsa – kilátópont és bányászati emlékek.

Geológiai és ipartörténeti érdekességek

A Bél nemzetség egykori élettere fölé magasodó Bél-kő a Bükk-fennsík déli és északi oldalán húzódó „kövek” vonulatának meghatározó tagja. Sziklái mintegy százmillió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből.

A hegy oldalában 1963-ig két mészkőbánya működött. A vájárok kézi munkájának köszönhetően alakultak ki a ma is jól látható lépcsős bányafalak. A kitermelt kőzet a bélapátfalvai cementgyár alapanyagául szolgált. A felső kőbánya egészen a 2000-es évekig üzemelt, a cementgyár bezárásáig. Ez idő alatt a hegytetőt szinte teljesen „legyalulták”.

Ma már az egykori bányász-utakon túrázók járnak, a letarolt hegytető pedig az ország egyik legkülönlegesebb hegyi látványosságává vált. A Bél-kő geológiai felépítése rendkívül változatos: mészkő, dolomit, agyagpala és homokkő mellett bazalt és andezit is előfordul benne.

9 / 9

Bél-kő tanösvény – bükki panoráma és bányatörténet Bélapátfalván

FOTÓ: Sütő Erika Nikolett

A csúcs és a panoráma

A Bél-kő tetején kialakított kilátópont a túra fénypontja. Tiszta időben innen egészen a Tiszáig és a Tátra vonulatáig is ellátni. A kilátás egyszerre lenyűgöző és tanulságos, hiszen jól mutatja, hogyan formálta át a hegyet a természet és az ember egyaránt.

A csúcs vallási jelentőséggel is bírt: a közelmúltig a helyiek július 15-én, az Apostolok oszlása napján, az új lisztből sütött első kenyeret vitték fel ide, és a sziklák tetejére helyezték, mint szentelményt.

Élővilág és védelem

A Bél-kő élővilága különösen gazdag. A sziklás lejtőkön ritka, védett növények tenyésznek, a Szász-bércen pedig egyedülálló szilikát sziklagyep található. A hegy délnyugati, bányászat által érintetlen része 1984-ben került a Bükki Nemzeti Parkhoz, majd 2008-ban természetvédelmi oltalmat kapott. A kijelölt ösvények bejárása kötelező, ezzel is védve a terület értékes ökoszisztémáját.

Kapcsolódó