FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
Itthon
Mintha egy másik bolygón járnánk: különleges fehér sziklavilág rejtőzik Mátranovák határában
Fehéren világító domboldalak, mély vízmosások és különös formájú sziklaalakzatok teszik látványossá a Nógrád megyei Mátranovák határában található Fehérszéket. A több mint 17 millió éves vulkáni kőzetből kialakult, holdbéli tájat idéző terület Magyarország figyelemre méltó földtani értékei közé tartozik.
A Mátra északi oldalán, erdők között fekvő Fehérszék a kazári riolittufával mutat földtani rokonságot. Mindkét helyszínen az egykori vulkáni működés során lerakódott anyagot formálta át a csapadékvíz. A mátranováki képződmény további érdekessége, hogy kőzetében helyenként ősi növények elszenesedett vagy megkövesedett maradványai is felfedezhetők.
Több mint 17 millió éves vulkáni múlt
A Fehérszéket alkotó riolittufa a földtörténeti miocén korban, mintegy 17–18 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Gyulakeszi Riolittufa Formációhoz tartozó kőzetanyag robbanásos vulkánkitörések során került a felszínre. A levegőbe jutó hamu, horzsakő és törmelék vastag rétegekben rakódott le, majd idővel összecementálódott.
A térség vulkáni múltjáról tanúskodnak az ipolytarnóci ősmaradványokat megőrző tufarétegek is, amelyek kialakulása ugyanehhez a vulkáni működéshez kapcsolódik. Az egykori kitörések hatalmas területeket borítottak be, és a lerakódott anyag helyenként az akkori növény- és állatvilág nyomait is megőrizte.
A riolittufa vulkáni üveget, horzsakövet, ásványkristályokat és különféle kőzettörmelékeket tartalmaz. Szerkezete helyenként morzsalékos, ezért az időjárás viszonylag könnyen pusztítja. Ez tette lehetővé, hogy a csapadékvíz az eredetileg összefüggő rétegekből változatos alakzatokat formáljon.
Az esővíz alakította ki a holdbéli tájat
A Fehérszék jellegzetes megjelenését a sűrűn elágazó árokrendszer adja. A lejtőkön lefutó esővíz apró barázdákat mélyít a laza szerkezetű riolittufába, amelyek fokozatosan szélesednek és mélyülnek. A fellazult anyag elszállításával keskeny gerincek, meredek falú vízmosások és kisebb tufakúpok jönnek létre.
A földrajztudomány az ilyen, erősen erodált, gyér növényzetű területeket badland néven említi. Az angol kifejezés szó szerinti jelentése „rossz föld”, amely a mezőgazdasági művelésre kevéssé alkalmas, árkokkal felszabdalt felszínre utal.
A Fehérszék mai formái jóval fiatalabbak az őket alkotó kőzetnél. A vízmosások kialakulása feltehetően a 19. századi nagyobb erdőirtásokhoz kapcsolódik. A növényzet és a talaj védőrétegének eltűnésével a csapadék közvetlenül kezdhette pusztítani a szabaddá vált riolittufát.
Az erózió napjainkban is zajlik, ezért a domboldal folyamatosan változik. A lezúduló víz tovább mélyíti az árkokat, miközben a meredekebb részekről kisebb kőzetdarabok válhatnak le.
Ősi növények maradványait is őrzi a riolittufa
A Fehérszék földtani érdekességei közé tartoznak a kőzetben helyenként előforduló elszenesedett vagy kovásodott famaradványok. Ezek az egykor itt élt növényvilág emlékei, amelyek a vulkáni eredetű rétegekben őrződtek meg.
A területen szénrétegek is előbukkannak, a világos kőzetet pedig helyenként apró, fekete szénszemcsék tarkítják. Anyaguk az egykori láperdők és mocsaras területek növényeiből származik.
A növényi maradványok különösen érdekessé teszik a helyszínt, hiszen nemcsak a vulkáni működésről, hanem a térség évmilliókkal ezelőtti környezeti viszonyairól is árulkodnak.
A kazári riolittufa rokona
A Fehérszéktől légvonalban mintegy kilenc kilométerre található a kazári Sáska-kő, amelyet különös formái miatt gyakran magyar Kappadókiaként emlegetnek.
A két helyszín ugyanahhoz a vulkáni eredetű kőzetegyütteshez tartozik, megjelenésük azonban eltérő. Mátranovákon a vízmosások és a lekerekített kúpok lágyabb formákat alkotnak, míg Kazáron erőteljesebben tagolt felszínnel találkozhatunk.
A Fehérszék fehéres domboldalát erdők veszik körül, így a kopár terület élesen elkülönül a növényzettől. A keskeny gerincek és az árkok különösen oldalirányú napsütésben rajzolódnak ki, amikor az árnyékok kiemelik az egyenetlenségeket.
A hegyhátról a környező dombokra és erdős hegyoldalakra is kilátás nyílik.
A mátranováki fanyűvő legendája
Mátranovákhoz egy különös helyi történet is kapcsolódik. A mátranováki fanyűvő legendája egy állítólag az erdőkben rejtőzködő, szőrös, emberszerű lényről szól, amelyet egyes beszámolók szerint már az 1980-as években látni véltek a környéken.
A történetekben fehéres szőrzetű, hosszú végtagú, görnyedt testtartású teremtményként jelenik meg. A legenda idővel a sajtóban és az interneten is elterjedt.
A különös jelenségre hétköznapi magyarázatok is születtek, a fanyűvő létezését azonban semmilyen hiteles bizonyíték nem támasztja alá. A történet mára Mátranovák helyi érdekességei közé tartozik.
Hogyan közelíthető meg a Fehérszék?
A képződmény Mátranovák külterületén, a településtől keletre található. A község központjából megközelítőleg két kilométeres gyaloglással érhető el, míg a település széléről rövidebb sétával is megközelíthető.
A kirándulást érdemes száraz időre tervezni, mert a riolittufa esőzés vagy hóolvadás után rendkívül csúszóssá válhat. A meredek lejtőkön és a mély árkok közelében fokozott óvatosság szükséges.
A sérülékeny terület megóvása érdekében célszerű a meglévő ösvényeken maradni, és kerülni a könnyen omló kőzetfalakon való közlekedést.
Mátranovák további látnivalói
A Fehérszék mellett a település ipari múltja és természeti környezete is kínál felfedeznivalókat. Mátranovák életét hosszú időn keresztül meghatározta a szénbányászat. A 19. században megindult kitermelés jelentős szerepet játszott a község fejlődésében, és több nemzedék számára biztosított megélhetést. Az egykori bányászok mindennapjait a Bányász Emlékház idézi fel fényképekkel, dokumentumokkal és személyes emléktárgyakkal. A közelében az egykori Déli II. lejtősakna bejárata is megtekinthető.
A község épített örökségéhez tartozik az 1800-ban emelt, késő barokk stílusú, Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom.
A természetkedvelők számára a hegyeskéi borókás legelő is figyelmet érdemel. A Bárna és Mátranovák között emelkedő, 484 méter magas Hegyeske homokkőből álló oldalán helyenként négy-öt méteres borókabokrok nőnek. Tavasszal kökörcsinek és hérics, nyáron árvalányhaj teszi változatossá a növényzetet.
A környék további természeti értéke a Nyírmedi-tó, amelynek környezete helyi védelem alatt áll.
A Fehérszék felkeresése során a látogatók testközelből figyelhetik meg, miként formálja a víz a több millió éves vulkáni kőzetet. A kopár domboldal és az azt körülvevő erdők együttese a Mátra északi vidékének egyik figyelemre méltó földtani látványossága.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Kazári riolittufa-mező: egy hektár ezer élménnyel
Az egyedülálló, különleges felszíni formakinccsel rendelkező riolittufa-szétterülés 20 millió évvel ezelőtt keletkezhetett.
Itthon
