Itthon
Mátranovák Nógrád megyében, Salgótarjántól 25 kilométerre fekszik. A település és környéke látnivalókban, természeti értékekben nagyon gazdag, s igen közkedvelt kirándulóhely. A környék legkülönlegesebb helye a mátranováki völgyet határoló déli hegygerinc keleti végén található, ahol egy holdfelszínhez hasonlatos tájra bukkanhatunk.
A geológiai látványosságot a vulkáni tevékenység hozta létre. Meghatározó kőzetanyaga a riolittufa, amely a riolitos vulkáni kőzetek leggyakoribb megjelenési formája. A riolit savanyú, szilícium-dioxidban gazdag vulkáni kőzet, amely általában heves robbanásos kitörésekkor képződik, így gyakran nem kiömlési, hanem törmelékes formában van jelen a felszínen, illetve a földtani rétegsorokban.
A Fehérszéket borító riolittakaró több nagy erejű, robbanásos vulkánkitörés eredménye. A vulkáni aktivitás, amely a földtörténeti miocén korban, mintegy 20 millió évvel ezelőtt évvel ezelőtt kezdődött, és megszakításokkal több, mint 10 millió éven át tartott, valószínűleg szoros összefüggésben áll a Karancs, a Medves és a Mátra kialakulásával is.
A Fehérszéken látható eróziós árkok igen fiatalok. Képződésük valószínűleg nem idősebb, mint a 19. század során lezajlott nagyszabású erdőirtások. A növényzet és a talaj védőburkától megfosztott kőzetfelszínt kezelésbe vette az esővíz és elkezdődött az árokrendszer kialakulása, mely mind a mai napig tart és folytatódni fog a jövőben is.
A széles hegyháton kényelmesen végig lehet sétálni és teljesen testközelből meg lehet szemlélni ezeket a meredek bevágásokat, árkokat, bordákat, kúpokat és bizarr formákat, amiket a riolittufa felszínén alakított ki az erózió. Ugyanakkor esőzést, illetve hóolvadást követően a terület igazi jégpályává válik. A riolittufa ilyenkor olyan csúszós, ragadós közeget képez, amely nem csak megnehezíti a haladást, hanem szinte foglyul ejti a látogatót.
De nemcsak a hely bizarr látványvilága nyűgözi le az odalátogatók, hanem a környező hegyekre és dombokra nyíló kilátás is.
Mátranovák környéke éppen eléggé varázslatos hely ahhoz, hogy legendák szülőhelyévé is váljon. A rege szerint a környező erdőket egy furcsa szőrös lény, a „mátranováki fanyűvő” járja. Azok szerint, akik látni vélték, ősemberszerű magas alakról van szó, aki görnyedten, vagy négykézláb közlekedik. Testét csomós, barnával tarkított, fehér szőr borítja, és főként éjszaka jelenik meg. Nevét mérete és ereje után kapta. A környékbeli erdőkben a furcsán és magasan kettétört fákat gyakran azonosítják nyomaival.
Fehérszéket Mátranovákról megközelíteni a Dózsa György utca felől lehet. Ennek végén már egy tájékoztató tábla hívja fel a figyelmet a közelben található riolittufa formációra. Innen egy 20 perces sétával elérhető a hegygerinc.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!