Itthon
A falu leglátogatottabb része az Ófalu, ahol a fehérre meszelt, tornácos palóc házak adják Hollókő jól ismert arculatát. A főutca rövid sétával bejárható, mégis érdemes időt hagyni rá, mert a házak, az udvarok és a kisebb kiállítóhelyek együtt mutatják meg a település sajátos világát.
Hollókő története a középkorig nyúlik vissza. A faluról kevés középkori adat maradt fenn, mert az oklevelek elsősorban a várat említik. Annyi azonban ismert, hogy Hollókő már a 14. század első felében egyházas hely volt.
A török hódoltság idején a település sok más nógrádi faluhoz hasonlóan elnéptelenedett. A 18. század elején még nagyon kevés lakott portát írtak össze: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartás szerepelt a vármegyei összeírásokban. Néhány évvel később a falu már újra benépesült, 1720-ban pedig nemes községként tartották nyilván.
Hollókő régi házait többször pusztította tűzvész. Ennek oka az építkezés módjában is kereshető: a korábbi házak jelentős része fából készült, alapozás nélkül, zsúptetővel. A legfontosabb fordulópont az 1909-es nagy tűzvész volt, amely után a falu újjáépült. Az új házakat már kőalapra emelték, vályogfallal, szarufás tetőszerkezettel és biztonságosabb tetőfedéssel.
Az Ófalu 1911-re nyerte el mai, egységes arculatát. Ez az újjáépítés azért különösen fontos Hollókő történetében, mert a település megőrizte a hagyományos palóc faluképet, miközben tartósabb és biztonságosabb épületek készültek.
Hollókő világörökségi értékét nemcsak az egyes épületek adják. Az Ófalu eredeti helyén őrizte meg régi településszerkezetét: a porták elrendezését, az utcaképet, az udvarok rendjét és a falu körüli tájjal való kapcsolatát.
A világörökségi védelem az Ófalu épületein túl a település közvetlen környezetére is kiterjed. Ide tartoznak a kertek, a gyümölcsösök, a rétek és a környező domboldalak.
Az Ófalu központjában álló Szent Márton-templom Hollókő egyik legismertebb épülete. A római katolikus templomot 1889-ben, közadakozásból építtette a falu lakossága, és Tours-i Szent Mártonról kapta a nevét. Fehérre meszelt falai, fából ácsolt, zsindellyel fedett tornya és visszafogott mérete jól illeszkedik a környező palóc házakhoz.
A templom környéke jó kiindulópont egy hollókői sétához. Innen rövid sétával elérhetők az Ófalu kiállítóhelyei, a régi porták és a főutca további látnivalói.
Hollókőn több bemutatóhely segít megérteni, hogyan éltek egykor a palóc családok. A Falumúzeum egy régi parasztház belső terein keresztül mutatja be a korabeli falusi életet. A szobák berendezése, a használati tárgyak, a konyha és a gazdasági eszközök közelebb hozzák a mindennapok rendjét.
A Palóc Babamúzeumban a népviselet részletei kerülnek előtérbe, más kisebb kiállítóhelyek pedig a mesterségekhez, a postatörténethez vagy a régi falusi élet tárgyi emlékeihez kapcsolódnak.
Hollókő a palóc kultúra egyik legismertebb magyarországi helyszíne. A hagyományok a viseletben, az ünnepi szokásokban, a kézműves bemutatókban és a helyi ételekben is megjelennek. A településen a húsvéti programok a legismertebbek, de pünkösdkor, a szüreti időszakban is kapcsolódnak rendezvények a helyi hagyományokhoz.
A hollókői népviselet különösen ünnepi alkalmakkor látványos. A női viselethez több alsószoknya, színes felsőszoknya, hímzett kötény, vállkendő és díszes fejviselet tartozik. A ruhák színe, díszítése és viselési módja régen az életkortól, a családi állapottól és az alkalomtól is függött. Ma főként rendezvényeken, hagyományőrző programokon és ünnepi napokon látható.
A legismertebb hollókői esemény a húsvéti ünnepkörhöz kötődik. Ilyenkor az Ófaluban népviseletbe öltözött helyiek, folklórprogramok, népzene, tánc, kézműves vásár, tojásfestés és a locsolkodás szokása is része a programnak. A húsvéti napokon a falu általában sok látogatót vonz, ezért aki nyugodtabb sétára vágyik, annak érdemes más időpontot választania.
A palóc hagyományokhoz a kézművesség is hozzátartozik. Hollókőn több műhely és bemutatóhely kapcsolódik a régi mesterségekhez, a textíliákhoz, a viseletekhez és a falusi használati tárgyakhoz. Ezek segítenek megérteni, hogyan kapcsolódott össze régen a munka, az ünnep és a mindennapi élet.
A helyi programokon gyakran megjelennek a palóc konyha jellegzetes fogásai is. Ide tartozhatnak a krumplis, káposztás, túrós vagy kelt tésztás ételek, valamint a kemencében készült fogások. Ezeket érdemes általánosan említeni, mert az aktuális kínálat rendezvényenként változhat.
Hollókőt a Cserhát dombos, erdős vidéke veszi körül, a falu környéke pedig a Hollókői Tájvédelmi Körzethez tartozik. A rétek, gyümölcsösök, erdőszegélyek és hagyásfás legelők fontos részei a település hagyományos környezetének.
Aki nemcsak az Ófalu utcáit szeretné bejárni, rövidebb sétákkal a falu körüli tájat is felfedezheti.
Hollókő autóval és tömegközlekedéssel is elérhető. Budapestről nagyjából másfél órás autóúttal lehet számolni, ezért a falu egynapos kirándulásként is jól tervezhető. Tömegközlekedéssel busszal közelíthető meg, de az átszállások és a menetrend miatt indulás előtt érdemes pontosan megtervezni az utat.
A település egész évben látogatható. Tavasszal és ősszel különösen kellemes sétát kínál az Ófalu és a környező táj, de a nagyobb ünnepek, főként a húsvéti programok idején jóval több látogatóra kell számítani.
Az Ófaluba autóval nem lehet behajtani, ezért az érkezők a falu szélén kialakított parkolóban hagyhatják a járművüket. A kiállítóhelyek és egyes látnivalók belépőjeggyel látogathatók, ezért indulás előtt érdemes ellenőrizni az aktuális nyitvatartást és jegyárakat.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!