Itthon
Bár Magyarországon számos helyen találkozunk „tengerszem” elnevezéssel, valójában ezek a tavak nem igazi tengerszemek, hanem – többnyire – egykori bányatavak, amelyeket az idők során a köznyelv kezdett így hívni.
A valódi tengerszemek a jégkorszak után alakultak ki: a hegyekről leolvadó gleccserek hatalmas jégtömegei mély völgyeket vájtak a kőzetbe, majd az olvadó jég tükörtiszta víztükröt hagyott maga után. Így születtek meg azok a természetes, édesvizű tavak, amelyeket ma a világ különböző pontjain, főként az Alpokban és a Kárpátokban csodálhatunk meg.
Ezzel szemben a magyar „tengerszemek” mesterséges eredetűek: bányászati tevékenység során kialakított óriási mélyedésekről van szó, amelyeket az évek során forrásvíz, talajvíz vagy csapadékvíz töltött fel.
Annak ellenére, hogy eredetük különbözik, a bányatavak szépsége, ragyogóan tiszta vizük és vadregényes környezetük miatt sokszor összetéveszthetők az igazi tengerszemekkel. Így váltak a magyar bányatavak is a természetjárók, kirándulók és fotósok kedvelt célpontjaivá.
Nézzük meg, melyek ezek közül a legszebbek, amelyeket mindenképpen érdemes felkeresni!

fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
Az Apci tengerszem a Mátra egyik legszebb, kevésbé ismert természeti kincse. Egy egykori andezitbánya helyén alakult ki, ahol a kitermelés befejeztével természetes módon gyűlt össze a csapadék- és talajvíz. A Széleskő-bányató néven is ismert mátrai gyöngyszem a Nagy-Hársas és a Somlyó hegyek ölelésében bújik meg. A kristálytiszta víz és az őt körülvevő erdők varázslatos látványt kínálnak, különösen napos időben. A 10–15 méter mély tó 1995 óta természetvédelmi terület, a partján pihenőhelyek, tűzrakóhelyek várják a kirándulókat, a sziklafalakról pedig lenyűgöző panoráma nyílik a víztükörre.
Miért érdemes felkeresni? Kékes-zöld víz, könnyű séta, családbarát kirándulás.

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország
A Rudabányai tengerszem Északkelet-Magyarországon, egy egykori vasércbánya helyén alakult ki. Magyarország egyik legmélyebb tava, amelyet a felhagyott bányamederben összegyűlt csapadékvíz formált. A 60 métert is meghaladó mélység, a türkizkék és mélyzöld színjáték, valamint a vörös sziklák lenyűgöző kontrasztja különleges hangulatot ad a helyszínnek. A tavat tanösvény veszi körül, amely betekintést nyújt a bányászat és a környék természeti értékeibe, fotósok számára pedig igazi paradicsom.
Miért érdemes felkeresni? Smaragdzöld víz, drámai sziklafalak, fotózásra tökéletes.

fotó: Csodálatos Magyarország
A Jósvafői tengerszem az Aggteleki Nemzeti Park egyik rejtett kincse, nem messze a híres Baradla-barlangtól. A smaragdzölden csillogó víztükrű tavat mesterségesen alakították ki a Jósva-forrás felduzzasztásával, hogy energiát termeljenek. A buja növényzettel körülvett tó felett fahidak ívelnek át, mesebeli látványt teremtve. Árnyas sétautakkal és romantikus környezettel csábítja azokat, akik a karsztvidék felfedezése után csendes pihenésre vágynak.
Miért érdemes felkeresni? Árnyas sétautak, barlangtúrák kombinálhatók a látogatással.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország
Sárospatak fölött, a Megyer-hegy tetején rejtőzik az ország egyik leglátványosabb tengerszeme. A 15. századtól itt malomkövet fejtettek, majd a bánya bezárását követően az esővíz töltötte fel a mélyedéseket. A 70 méter magas sziklafalak között elterülő, 6,5 méter mély tó 1997 óta természetvédelmi terület. Több turistaútvonal és kilátópont is kínál páratlan rálátást a víztükörre, míg a tapasztaltabbak via ferrata pályán is próbára tehetik bátorságukat.
Miért érdemes felkeresni? Kilátópontok, sziklafalak, különleges naplementék.

fotó: Petró Róbert Migo | Csodálatos Magyarország
Szilvásvárad határában, a Szalajka-völgy közelében találjuk a Sipovics-tengerszemet, amely a Szalajka-patak felduzzasztásával jött létre. A tükörtiszta vizű tó különösen tavasszal és ősszel mutatja legszebb arcát, amikor az erdők színpompája tükröződik vissza a víz felszínén. A Felső-tóként is ismert állóvíz könnyen megközelíthető, így ideális úti cél rövidebb kirándulásokhoz és családi túrákhoz egyaránt.
Miért érdemes felkeresni? Könnyen elérhető, családbarát, erdei környezetben.

fotó: Neszveda György | Csodálatos Magyarország
A Zemplén szívében, Erdőbénye határában húzódik meg a Mulató-hegy egykori andezitbányája helyén kialakult bányató. A Hubertusz-kőfejtő bezárása után a természet vette át az uralmat: a csapadékvíz által feltöltött meder és az érintetlen vidék békés hangulatot áraszt. A tó környéke horgászásra is kedvelt, de kulturális kirándulással – például Sárospatak vagy Boldogkőváralja vára felkeresésével – is könnyen összeköthető.
Miért érdemes felkeresni? Nyugalom, borvidéki hangulat, séta a természetben.

fotó: Marosszéky Zsuzsanna | Csodálatos Magyarország
Hajdú-Bihar vármegye különlegessége a Nagyhegyesi Kráter-tó, amely egy 1961-es földgázkitörés következtében alakult ki. A kör alakú, kráterszerű tó a természet és az ipari tevékenység furcsa, mégis lélegzetelállító találkozását mutatja be. A környező rétek madárvilága rendkívül gazdag, így természetfotósok és madármegfigyelők is örömmel látogatják.
Miért érdemes felkeresni? Egyedi kráterforma, madármegfigyelés.

fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
A Tarcal határában található bányató a tokaji borvidék egyik rejtett gyöngyszeme. A régi bányahelyszín rekultivációja után idilli pihenőhellyé vált, ahol sétautak, piknikhelyek és pazar panoráma várja a látogatókat. A közeli Áldó Krisztus szoborhoz vezető túra kiegészíti az élményt, így természetközeli feltöltődés és kulturális felfedezés is egyaránt része lehet az itt töltött napnak.
Miért érdemes felkeresni? Csendes pihenés, panoráma, közelség a borvidékhez.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!