Ne csak a Balatonra, a Velencei-, a Fertő-, vagy épp a Tisza-tóra gondoljunk, ha magyarországi állóvízekről beszélünk, hanem arra a számos természet, vagy épp emberi kéz alkotta tóra, tavacskára, ahova érdemes télen is ellátogatni.

Magyarország édesvízkészlete jelentős, a vizek országának is nevezik hazánkat. E cím megszerzésében nagy szerepet játszottak a gyógyvízlelőhelyek és folyók mellett tavaink is, melyekből napjainkban több ezret tartanak nyilván.

Van amelyik hegyek öklelésében fekszik, van amelyben fürdeni, másokban horgászni érdemes, ám partjukon minden évszakban, így télen is jó andalogni.

Apci tengerszem

fotó: László Szebényi | Csodálatos Magyarország

Az apci Tengerszem, vagy másnéven Széleskő-bányató a Zagyva folyó völgyében fekszik Apc mellett. A bányatavat és a környező erdőket 1995-ben minősítették helyi jelentőségű természetvédelmi területnek. A tó vize mély, partját hatalmas, meredek sziklák ölelik körbe. A magas sziklaszirtekre is érdemes óvatosan felmászni, hiszen a kilátás csakugyan páratlan. A sziklák mentén egy nehezebben járható úton egészen körbe is lehet járni a tavat, ám csapadékos időben ez a csúszósság miatt nem ajánlott.

Megközelítése:
A 21-es útról Apc felé kell lekanyarodni. Apcra beérkezvén az „Y”-nak is nevezhető kereszteződésben balra kell letérni a főútról Jobbágyi felé. A településről kiérve, csakhamar egy kő talapzaton álló kereszthez ér az út. Itt jobbra kell fordulni a földes útra. Száraz időben fel lehet menni autóval csaknem a tóig. Esős idő után, amikor a talaj át van ázva, célszerű itt hagyni az autót, és inkább gyalog menni tovább.

Cseke-tó

fotó: Evii Zoo | Csodálatos Magyarország

A tatai Cseke tavat 1761-1765 között alakították ki egy mesterséges töltés mögött, a hajdan bővizű források vizével. Az 1960-as években a víztömeget tápláló források a közeli bányák karsztvízkitermelése miatt  jórészt kiapadtak, a tó vízszintje rohamosan süllyedni kezdett, megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. A 23 hektáros tavacska a horgászok kedvelt helyszíne, de a víz körül tett séta kortól függetlenül mindenkinek örökre szóló élményt nyújt. A kicsivel több, mint 3 kilométer hosszú tókerülő túra teljesen akadálymentesen körbejárható, akár kerekesszékkel is. Az 1780-as években, az Eszterházy család megbízásából, Bőhm Ferenc uradalmi mérnök angolkertet telepített a tó mellé. Ezzel létrejött az Angolpark, amely hazánk első ilyen típusú parkja, melynek tágas sétányai romantikus műromok, barlangok, tavacskák együttesét ölelik körbe.

Megközelítése:
Tata központi útjáról, az Ady Endre utcából nyílik a Hattyúliget utca, ezen 5 perc alatt a park bejáratánál vagyunk. Ugyancsak az Ady utcából nyíló Szabadság téren keresztül is elérhető a park.

Gébárti-tó

fotó: Darabos Róbert | Csodálatos Magyarország

Zalaegerszeg északi részén, a Zala folyótól északra fekszik a patkó alakú Gébárti-tó, mely két kis patak felduzzasztásával keletkezett. Az 1976-ban megkezdett munkálatokat követően, a városi összefogással épült tározót 1979. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek. A víz a tó közepén kb. 9 méter mély, szélein ennél sekélyebb. Ez Zalaegerszeg legnagyobb állóvize. A tó körüli területen sétautak vezetnek, melyeken kerekesszékkel és babakocsival is közlekedhetünk. Környéke az elmúlt évek során kedvelt pihenő-és szabadidő övezetté vált.

Megközelítése:
A 76-os út felől Andráshidán keresztül, vagy a 74-es út felől Ságodon, vagy Neszelén keresztül.

Hámori-tó

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország

A Garadna völgyében fekvő, másfél kilométer hosszan húzódó Hámori-tó egy mesterségesen megnagyobbított tó, mely eredetileg a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Mai méretét és formáját a 19. század elején hozták létre, amikor is völgyzáró gátat építettek rá,  hogy megfelelő mennyiségű vizet biztosítsanak a kohászathoz. Azóta a kohászati tevékenység megszűnt, és a tündéri tó egy sokkal romantikusabb funkciót tölt be a csónakázók és vízibiciklizők kedvelt helyeként. Mélysége és hideg vize miatt fürdésre nem alkalmas, de körbesétálni hatalmas élmény.

Megközelítése:
Lillafüredet legegyszerűbben Miskolc felől közelíthetjük meg. Busszal a Lillafüred, Palotaszálló megállóig utazzunk. Miskolc Diósgyőr városrészéből indul a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, ha ezt választjuk, Lillafüred állomásig utazzunk.
A tó megközelíthető autóval, közelében több parkolási lehetőség is található.

Hubertlaki-tó

fotó: Alexandra Eck | Csodálatos Magyarország

Bakonyi Gyilkos-tó, így is nevezik a bakonybéli Hubertlaki-tavat, mivel Erdélyi rokonához hasonlóan halott fák csonkjai állnak ki a tó medréből. Az aprócska, de annál lenyűgözőbb a kis bakonyi tavacska a Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben fekszik, és eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykoron egy égeres állt, erről tanúskodnak a víztükörből kiálló facsonkok. A Hubertlaki-tó környékére érdemes szánni minimum egy napot: a betyárok egykori vidékén egymást érik a források, patakvölgyek, kilátópontok.

Megközelítése:
Tömegközlekedéssel a Pápa és Bakonybél között közlekedő buszokról az Odvaskői barlang megállóig utazzunk, ahonnan a K+ jelzésen érjük el a tavat. Autónkat a Bakonybél és Bakonykoppány közti 8301-es út mentén az Odvaskői étterem melletti parkolóban, vagy kicsit északabbra, a Gerence-völgyi autós pihenőnél hagyhatjuk.

Megyer-hegyi Tengerszem

fotó: Zsanett Piószeghy | Csodálatos Magyarország

2011-ben az ország legszebb természeti csodájának választották a Megyer-hegyi tengerszemet, amely a Sárospatak fölötti 324 méter magas Megyer-hegyen található. Egy felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki a tó, mely mára kedvelt túrázó és kirándulóhely, ahol jól kiépített túraösvények és információs táblák segítik a tájékozódást. A bányató vize kristálytiszta, törött szürke színét a tó fenekét összefüggően borító tölgyfalomb avariszapja adja. A tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, melynek teljes neve: Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület.

Megközelítése:
A Sárospatakot elkerülő 37-es főútról nyíló köves úton tudjuk megközelíteni a Tengerszemet. A műúttól 200 méterre a Nagy-Bot-kő gejzírkúpnál találunk parkolót, itt megy át a tanösvény is, 2019-ben épült egy új, döngölt földút, mellette egy új kerékpárút vezet az újonnan kialakított Ciróka pihenőparkig. Autóval eddig lehet bejönni, innen már csak gyalog tudjuk folytatni utunkat a tengerszem felé. A pihenőtől nem messze a piros sávval jelölt széles útról jobbra, egy táblával is jelzett, Piros kereszt jelű útra fordulva kb. 900 méter sétával érjük el a Megyer-hegyi Tengerszemet.

Orfűi tórendszer

fotó: Csodálatos Magyarország

Orfű a Mecsek egyik legvonzóbb, legtöbb látnivalót kínáló, festői környezetben fekvő kirándulóhelye. A hatvanas évek elején a Mecsek-hegység oldalából folyó karsztvizet egy völgyzáró gáttal felfogva felszíni víztározót hoztak létre az orfűi völgyben. Elsőként a 11 ha területű Orfűi-tó készült el 1962-ben. 1966-ban a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó jött létre, majd a 28 hektáros Herman Ottó-tó, végül 1970-ben alakították ki a Kovácsszénájai-tavat. A négy tó összesen 113 hektár vízfelülettel rendelkezik, a tórendszert a Vízfő-forrás táplálja. A környék rendkívül gazdag természeti kincsekben és látnivalókban, melyeket változatos tanösvények, túraútvonalak mentén ismerhetnek meg az Orfűre látogatók.

Megközelítése:
Az Orfűi-tóhoz tömegközlekedéssel a Pécsről közlekedő buszokkal juthatunk el, az Orfű, Orfűi-tó megállónál érdemes leszállni. Autóval a Kistó strand előtt lehet parkolni.

Nagykanizsai Csónakázó-tó

fotó: Varga György | MTI

Nagykanizsa egyik turisztikai attrakciója az erdők övezte Csónakázó-tó, melyet a Bakónaki- és a Látóhegyi-patak táplál, s ötszáz hektáron elterülő parkerdő ölel. A tó több mint 41 hektár vízfelületű. Szépen kialakított környezetével a város kedvelt pihenőhelye, szabadidő központja. A Csótó, ahogy a helyiek nevezik, minden évszakban más-más arcát mutatja, így télen is érdemes felkeresni. 2018 márciusában adták át a Csónakázó-tó megújult kilátóját, amely az ország egyik legmagasabb kilátója: a fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28 méteren, a felső 43 méter magasan van.

Megközelítése:
A 61-es főútról balra kanyarodva a Nagykanizsa vége tábla után 200 méterre. A vendéglővel szemben kell befordulni, kb. 500 méter a parkolóig. Aszfaltos út megy a tóhoz.

Rudabányai Bánya-tó

fotó: Attila Tamas | Csodálatos Magyarország

Rudabánya a tíz millió évvel ezelőtt élt, emberszabású ősmajommal, a Rudapithecus hungaricus-szal kapcsolatos leletekről lett igazán híres. Pedig más izgalmas látnivalót is rejt, mint például Magyarország legkülönlegesebb és egyben legfélelmetesebb tavát, a Rudabányai bányatavat, amely a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte a mai nagyságát. Hossza kb. 300, átlagos szélessége kb. 80 méter, legnagyobb mélysége pedig megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize. A bányató környékén tanösvény vezet, mely alapvetően az ásványgyűjtésre, a különleges panorámára, a víz közelségére, illetve a bányaterület kőzeteinek bemutatására épít.

Megközelítése:
Autóval Rudabánya városába beérve az első körforgalomnál az első kijáraton hajtsunk ki jobbra a Kossuth Lajos utca felé. Majd a kápolna buszmegálló után balra tartva haladjunk. Ott egy parkolót fogunk találni, ahonnan már ki lesz jelölve az út a tóig. Gyalog nagyjából egy 20-25 perces sétára számítsunk a Rudabányán található kápolna nevű buszmegállótól indulva.

+ Hévízi-tó

fotó: Csodálatos Magyarország

Listánk legutolsó helyére különlegessége miatt került Hévíz lenyűgöző tava. A világ legnagyobb fürdésre is alkalmas termáltava a hévízi, melybe télen is csobbanhatunk. Boríthatja zúzmara a fákat, eshet nagy pelyhekben a hó, a Hévízi-tó gyógyhatású vizében ekkor is nyakig mártózhatunk, hiszen a vízhőmérséklet télen 23-25 °C között mozog. A Hévízi-tó nagyjából 20-22 ezer évvel ezelőtt, a Balaton kialakulásával egy időben tört fel a mai helyén. Gyógyító hatását már a rómaiak is felfedezték, a környék felvirágzása és a fürdő kialakítása azonban a Festetics-család nevéhez köthető. A tavat ölelő Véderdőben tanösvényt is átadtak, mindenképp érdemes télen is felkeresni.

Megközelítése:
A Hévízi-tó könnyen megközelíthető autóval és gyalog is. Hévíz belvárosához is közel helyezkedik el.

Kapcsolódó

10 magyarországi tanösvény, melyen feltétlenül sétálj végig télen

A téli hidegben is pompás tanösvényeket járhatunk be, melyeken nem kell órákat sétálni a fagyos szélben, kényelmesen teljesíthetők.

Kapcsolódó

Magyarországi várak, amik kihagyhatatlan úticélok télen

Hazánk csodálatos várai príma célpontjai a kirándulásoknak télen is. Számos történelmi építményt túraútvonal is érint, így érdemes nyakunkba venni a vidéket és meghódítani egy-egy várat.