Boldogkői vár, melynek kövei több száz évről mesélnek

Hogy a csodálatos Magyarország melyik vára a legszebb, erről órákig lehetne eszmecserét folytatni, de hogy a Boldogkői erősség a toplista élén szerepel, az biztos.

Középkori hangulatával, fapallós kilátópontjával, a róla elénk táruló panorámával egyszerűen nem lehet betelni, érdemes az évszakok változásával többször is meghódítani a Hernád völgyének peremén őrt álló Boldogkő várat.

Története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. Építésének pontos idejét sem ismerjük, csak az bizonyos, hogy a tatárjárás után emelték, hogy felügyelni tudják a Kassára vezető utat.

Az erősséget építő Tomaj nemzetségtől 1282-ben szerezte meg IV. László a várat, mely egészen az Árpád-ház kihalásáig a mindenkori király tulajdona volt. A vár sokszor cserélt gazdát: volt például Szikszay Mátyásé, I. Rákóczi Györgyé, Thököly Imréé.

1685-ben az esztergomi káptalan szerezte meg, de 1697-ben a labanc csapatok birtokolták. I. Lipót király parancsára 1701-1702 között e várat is robbantották és lakhatatlanná tették a császáriak. Az esztergomi főkáptalantól 1715-ben a lőcsei jezsuiták kapták meg, akik a még ép helyiségekben gabonát tároltak. Tőlük vásárolta meg 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos. A család azonban nem a várban lakott, hanem a faluban egy kúriában.

Ezek után a fennmaradt épületek pusztulásnak indultak. 1890-ben a Zichy család birtokába került. A várat végül 1945-ben államosították, felújításához csak 1963-ban kezdtek hozzá. Évtizedekig a palotaszárnyban turistaszálló működött, majd a ’90-es évek végén az önkormányzat kezelésbe került, a turistaszállót bezárták, és kiállításokat nyitottak.

A várat az alsó- és a felsővár alkotja. Az alsóvár az alsó udvart, a csonka bástyát és a déli tornyot foglalja magába, a felsővár tulajdonképpen három épületrészből áll, az öregtoronyból, a palotából és a háromszögű toronyból. A vár legrégebbi része a 3 méter vastag falú öregtorony, illetve annak maradványa.

Az öregtorony és a palota között 26 méter mélységben nyúlik le a sziklába faragott vízgyűjtő. A ciszternától északra a vár viszonylag legépebb része, a magas falakkal rendelkező, fallal védett palota áll, észak felől háromszög alakú toronnyal, s itt található a vár kápolnája is.

A szikla délen már annyira elkeskenyedik, hogy oda nem lehetett építkezni. Azonban, az Oroszlánfejhez hasonlító, 20 méter magasságú sziklanyelv kiválóan alkalmas volt az őrség elhelyezésére. A legvégén őrbódét helyeztek el, az oda vezető, igen keskeny talajon, pedig palánkkal védték az oda és visszahaladó katonákat. Ezt bizonyítják a két sorban egymással szemben álló 30×30 centiméteres cölöplyukak sziklába vésett nyomai.

2002-ben újabb rekonstrukciós munkálatok és feltárások kezdődtek, 2013-ban lefedték a palotaszárnyat, ahol lovagtermet alakítottak ki, helyreállították a szárazmalmot, és újabb kiállításokat alakítottak ki a várban, amely azóta is múzeumként működik.

Egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítás várja a látogatókat.

A sziklán álló őrtoronyból, és a sziklagerincen végigfutó, keskeny fafolyosóról mesés panoráma tárul elénk.

Megközelítése:

Autóval Boldogkőváralját Miskolc felől a 3-as, majd 39-es úton lehet megközelíteni. A település nyugati végét jelző tábla előtti utolsó, névtelen utcán kell északi irányba fordulni, amely a vár parkolójához vezet.

A vár az Országos Kéktúra egyik állomása, ha tömegközlekedéssel érkezünk a településre, akkor a Boldogkőváralja, arkai elágazás nevű megállóban érdemes leszállni, s onnan nyugati irányba indulva a Kossuth Lajos utcán az Országos Kéktúra K jelzésein, majd 150 méter múlva jobbra, a KL jelzésen haladva érünk a Boldogkői várhoz.

A vár egész évben látogatható, de évszakonként változó nyitva tartási idővel, így érdemes tájékozódni az aktuális időpontokról.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!