Itthon
A Várhegy-kilátó 2020 őszén készült el. A háromszög alapú, csonka gúla alakú faszerkezet lucfenyőből és tölgyből épült, az elkészítéséhez mintegy 50 köbméter faanyagot használtak fel.
A torony teljes magassága 19 méter, felső kilátószintje 15 méteren található. A magasságot úgy határozták meg, hogy a kilátószint a környező fák lombkoronája fölé kerüljön. A felső szintre több szakaszból álló lépcsősor vezet, a két alsóbb szinten pedig pihenőpadokat alakítottak ki.
A felső szintről körpanoráma nyílik a Börzsönyre és a környező hegyvidékre. Jó látási viszonyok között beazonosítható a Csóványos, a Nagy-Hideg-hegy és a Magas-Tax térsége. Déli irányban a Visegrádi-hegység vonulatai, valamint a Naszály jellegzetes tömbje is látható. Tiszta időben a Cserhát lankás vidéke és a Mátra irányában a Galyatető és a Kékestető is kivehető.
A kilátó Királyrétről viszonylag rövid sétával elérhető, de az útvonal emelkedik. A feljutás tempótól és terepviszonyoktól függően körülbelül 30–40 percet vehet igénybe. Kényelmes túracipő ajánlott, eső után pedig a talaj csúszóssá válhat.
A Várhegy neve a hegy egykori erődített szerepére utal. A Királyrét fölé emelkedő magaslat a Széles-mező fennsík nyugati szélén helyezkedik el, több oldalról meredek lejtőkkel. Ez a fekvés kedvező volt egy kisebb védett hely kialakításához, mivel a természetes terepviszonyok is segítették a védelmet.
A hegyen késő bronzkori leletek kerültek elő, köztük edénytöredékek és egy bronz sarlótöredék. Ezek arra utalnak, hogy a magaslatot már több ezer évvel ezelőtt is használták. A középkori leletek a 12–13. századból származnak, az erődítés korát ezek alapján ehhez az időszakhoz kötik.
A földvár kis méretű lehetett. A források szerint a védett terület legnagyobb átmérője körülbelül 60 méter, kiterjedése mintegy 0,23 hektár. A hegytetőt főként a keleti, könnyebben támadható oldal felől kellett megerősíteni.
Az 1981-es régészeti ásatás során Miklós Zsuzsa átvágta a sáncot, a sáncárkot és az erődített terület belsejét. A vizsgálat alapján a Várhegy csúcsát ezen az oldalon körülbelül 6 méter széles és 2,5 méter mély, sziklába vágott árok védte. Az árok külső szélén nagyjából 1–1,2 méter magas, sziklatörmelékből készített sánc húzódott.
A feltárás épületnyomot nem igazolt. A leletek az átlagosan 30 centiméter vastag, köves humuszból kerültek elő, állatcsont viszont nem volt közöttük. Ez alapján a Várhegy földvára kisebb, ma már kevéssé látványos erődített hely volt, amelynek pontos használatáról csak óvatosan lehet következtetni.
A Várhegy-kilátó jó választás azoknak, akik Királyréten rövidebb, konkrét célponttal rendelkező gyalogos programot keresnek. Rövid kirándulásnak önmagában is megfelelő, de könnyen összekapcsolható a környék más látnivalóival.
Királyréten található a Királyréti Erdei Vasút végállomása, a környéken pedig több rövidebb sétaút és tanösvény is bejárható. A Várhegy-kilátó felkeresése jól összeköthető a Királyréti tanösvénnyel vagy a Bajdázói-tó felé vezető sétával. A tanösvény az erdő és a tavak élővilágát, valamint a kisvasutak és a vasbányászat helyi emlékeit mutatja be.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!