25 lenyűgöző völgy és szurdok, amit feltétlenül keress fel

Megannyi vadregényes szurdok, csodálatos völgy várja a túrázókat Magyarországon.

Többnyire nyáron keresik fel a természet kedvelők e helyeket, mikor a magas sziklafalak, a buja növényzet kellemes árnyékot ad, a szurdokok mélyén csordogáló patak hűsítő vize pedig felfrissíti a megfáradt vándort.

Pedig télen és tavasszal is megéri felkeresni hazánk szurdokait és völgyeit, hiszen ilyenkor teljesen más arcukat mutatják.

Először is tisztázzuk mit is jelent a szurdok és a völgy, van-e közöttük különbség. Az értelmező szótár szerint a völgy nem más, mint két vagy több hegy, magaslat között levő mélyedés, alacsony(abb) fekvésű terület. A szurdok pedig egy meredek falú keskeny, mély völgy, amelyet rendszerint víz vájt ki.

Ezúttal 25 vadregényes helyszínt ajánlunk, melynek izgalmas ösvényeit, olykor nehezebben járható szakaszait érdemes meghódítani.

Ördög-árok szurdok

fotó: Horváth Dóra | Csodálatos Magyarország

A Bakony egyik legvadregényesebb és legvarázslatosabb szurdokvölgye az Ördög-árok, amely mintegy 2,5 kilométer hosszú. Egyetlen szépséghibája, hogy a kis patak amely kialakította szárazabb időszakokban gyorsan kiszárad. Nagyjából a szurdok közepét ékesíti az Ördög-gát nevű képződmény. A völgy itt két hatalmas sziklafal között beszűkül, ezek között pedig egy óriási, fentről leszakadt sziklatömb zárja el a víz útját. A szurdokot övező sziklafalakban több kisebb-nagyobb barlang és sziklaüreg is található. A turistaút a patak sziklás medrében vezet végig, ezért egy picit nehezebben járható.

Megközelítése:
Dudar felől a Piros sáv jelzésen, Bakonyoszlopról a Piros +, Nagyesztergárról a Zöld és a Piros sáv jelzésű turistaútvonalon, Géza-háza felől a P+, majd a Z jelzésen közelíthető meg. Cseszneken, a Suttony megállótól a Z jelzésen kell elindulni, majd arról balra, a P+ jelen keresztül felkapaszkodni, onnan a P jelzések vezetnek a szurdokig. A cseszneki vendéglő buszmegállótól a P, majd a P+ jelzésen kell haladni.

Honti szakadék

fotó: Nógrádikum

Hont, Nógrád vármegye legnyugatibb települése, csodálatos természeti és táji adottságokkal rendelkezik, kiemelt látnivalója a szurdokvölgy, avagy a Honti szakadék, melyet a benne csordogáló Zátori-patak alakított ki. A vízfolyás egykor a völgy felső szakaszánál nyugat felé fordult, hogy a Parassapuszta irányába tartó völgyön keresztül érje el az Ipolyt. Azonban az 1700-as évek végén egy hirtelen jött, hatalmas zápor nyomán olyan erővel száguldott le a patak, hogy áttörte, kimosta a kevésbé ellenálló – és már korábban is ostromolt – kőzeteket. Ezzel rövidebb utat nyitott magának az Ipoly felé. A felszínformálódás természetesen nem áll meg, így napjainkban is tart.

Megközelítése:
Hont határában elhaladó 2-es útról érhető el, ahonnan csupán pár száz métert kell gyalogolni a tanösvényen, hogy beérjünk a híres „szakadásba”.

Remete-szurdok

fotó: Wikipedia

Kihagyhatatlan úticél – még gyermekekkel is – a Hosszúerdő-hegy és a Remete-hegy közé beékelődő, több kanyarulatot leíró Remete-szurdok. A meredek sziklafalakkal határolt, mély, árnyas Remete-szurdok kevesebb mint fél óra alatt kényelmes sétával végigjárható. A szurdok kanyargós sétaútja tanösvény is egyben. A szurdok vége felé a túlparton, fent a sziklafalban, ahova csúszós, meredek ösvény vezet fel, ásít a Remete-barlang nagy ürege. Nevét egy ide költözött pálos szerzetes után kapta, de már az őskorban is lakott volt. Biztos járású túrázók egy kis csapáson balról, a barlang szája fölé is felmászhatnak, ahonnan szép kilátás nyílik a szurdokot határoló mészkősziklafalakra.

Megközelítése:
A remeteszőlősi Rácski-telep buszmegállótól Nagykovácsi felé indulunk, és a Vénusz utcán jobbra fordulva érjük el a szurdok bejáratát (500 m). Ha autóval érkezünk a Remeteszőlősi Önkormányzat parkolójában hagyhatjuk az autót, van kijelölt mozgássérült parkolóhely is.

Kőporos szurdok

fotó: Juhász Csaba | Csodálatos Magyarország

Cserépfalu külterületén húzódik a Kőporos-szurdok, a hosszan elnyúló hasadékot két oldalról sziklafal határolja, a hófehér, porlékony, függőleges sziklafalak közé az aszfaltútról egy kiépített ösvényen tudunk leereszkedni. A Mész-patak szurdokának riolittufáját a víz és jég tárta fel, egy keskeny, omladékos, vadregényes kanyont képezve. A helyiek Kőporosnak nevezik a pár száz méteres völgyszakaszt, mely nevéhez hűen folyamatosan porlad, omladozik, így figyelmesnek kell lennünk a bejárásakor.

Megközelítése:
Cserépfalu Berezdalja utcájából érhető el gyalogosan.

Csörgő-szurdok

fotó: Türei Ivett | Csodálatos Magyarország

A Mátra nyugati szegletében bújik meg a Csörgő-patak völgyének mesés szurdoka, amely kiváló túraútvonal. A Gedeon-, a Narád- és a Hutahelyi-patak egyesüléséből születő Csörgő-patak a Felső-Mátra legjelentősebb vízfolyás. A Mátrakeresztes felé tartó patak onnan további egyesülések után Kövecses-patak néven folytatja útját a Hasznosi-víztárolóba. 2000-ben a Csörgő-patak völgyében különleges természeti értékű, több mint 130 hektáros fokozottan védett részén erdőrezervátumot jelöltek ki. Végigjárása izgalmas és lebilincselő túrát ígér.

Megközelítése:
A Csörgő-szurdokot Mátraszentimréről a zöld kereszt, Mátrakeresztes felől pedig a piros jelzést követve lehet megtalálni. Az ösvény végig a patakmeder mellett fut. A vájat legmélyére a PO jelzésű útvonal kalauzol el, ahol már nagy hasznát fogjuk venni egy jó tapadású túrabakancsnak.

Nagy-Mély völgy

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Nagy-Mély völgy a Mecsek egyik kevésbé ismert vidéke. A Nagy-mély völgy amúgy a Melegmányi-völggyel fut párhuzamosan. A hatalmas falakkal körbevett völgy már már egy szurdokra hasonlít. Alján a patak csörgedezik, melyen itt-ott át kell lépni. A völgyben találjuk a Szikla-forrást és a Kánya-forrást is.

Megközelítése:
A 66-os útról, a Magyarszék és Mánfa között található Kőlyuki betérő büfé parkolója felől a piros jelzésen, vagy Pécs felől, a Melegmányi útról a piros, vagy a piros kereszt – zöld – piros jelzés mentén. A legszebb rész a Kőlyuki betérő felől közelebb van.

Holdvilág-árok

fotó: Csada Eszter | Csodálatos Magyarország

A Holdvilág-árok a Pilis egyik legvadregényesebb túraútvonala, mely hidakon, falépcsőkön kanyarog, követve, avagy keresztezve a patak útvonalát mintegy 2 kilométer hosszan. A Holdvilág-árok érdekessége, hogy 3 ága van, amik néhol keresztezik egymást, néhol pedig eltávolodnak egymástól. Ennek oka, hogy az árok több hegység között jött létre. A főszurdokban is, és a mellékszurdokban is számos barlangot találni.

Megközelítése:
A szurdok a Csikóváraljai turistaháztól, vagy Kiskovácsi felől közelíthető meg a legegyszerűbben, mindkét helyen van parkolási lehetőség is.

Mária-szakadék

fotó: Szilvási Gézáné | Csodálatos Magyarország

A  Tatabánya-Felsőtől pár kilométerre található csákányospusztai Mária-szakadék, azaz inkább szurdokvölgy, a Béla-forrás egykor bővebb vizének eredménye, ma sziklás, kidőlt fákkal teli. A szűk völgyben haladva – bár onnan nem látszik – délre emelkedik a Vértes legmagasabb csúcsa, a Nagy-Csákány. A túrára felfűzhető a Vitányvár, a Körtvélyesi-kilátó és Körtvélyespuszta egykori temetőjének meglátogatása.

Megközelítése:
A csákányospusztai turistaháznál kezdődik a szurdok.

És még néhány csodálatos, magyarországi szurdok és völgy:

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!