A Vaskapu-szikla, bár jelzett túraút nem vezet hozzá, mágnesként vonzza a kirándulókat.

A Pilis nem a legnagyobb, sőt, nem is a legmagasabb hazai hegyünk, ám természeti kincsei, szépsége miatt mégis az egyik legjelentősebb magyarországi magaslat.

HIRDETÉS

Egyik ékköve a Vaskapu-szikla, amely a Pilis-tető keleti, meredeken leszakadó oldalában áll, a Vaskapu-szurdok felső végében, a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként, s nem más, mint a hegytömb oldalában a mészkőben kimállással keletkezett két sziklaív.

1 / 7

Vaskapu-szikla, a Pilis mélyének impozáns diadalíve

FOTÓ: Majdán István

FOTÓ: Majdán István FOTÓ: Majdán István FOTÓ: Majdán István FOTÓ: Majdán István FOTÓ: Majdán István FOTÓ: Majdán István FOTÓ: Majdán István

A sziklakapuk talán hévizes eredetű barlang maradványai lehetnek, mely az eróziós és mállási folyamatok következtében réges régen elpusztult.

A nagyobb sziklakapu szélessége 15 méter, magassága 8 méter.

2 / 7

Vaskapu-szikla, a Pilis mélyének impozáns diadalíve

FOTÓ: Majdán István

A nagyobbik kapu feletti tábla Zsigmondy Emil (1861. augusztus 11. – 1885. augusztus 6.) emlékét őrzi, aki száznál több háromezer méter feletti csúcsot mászott meg az Alpokban, és kötélszakadás miatti balesetben lelte halálát. A Vaskapun 1929-ben elhelyezett emléktábláját minden évben kegyeleti túra keretében koszorúzzák meg a magyar hegymászók.

Ködös időben talán még misztikusabb a Vaskapu-szikla, nézzétek meg a további fotókat is.

3 / 7

Vaskapu-szikla, a Pilis mélyének impozáns diadalíve

FOTÓ: Majdán István

Megközelítése: A Pilis-tető oldalában futó Z és S+ jelzésekről a rövid Vaskapu-szurdok mellett felkapaszkodó, csúszós, meredek, jelzetlen ösvényen érhetjük el; vagy a Pilis-tető felől, a betonútról egy szintén jelzetlen erdei földútra térve.