A település szépségein kívül a környék természeti adottságai miatt is érdemes ellátogatni Piliscsévre, hiszen erdeiben csermelyek, izgalmas szakadékok és barlangok fogadják a vándorokat.

Piliscsév Budapesttől mindössze 35, Esztergomtól pedig 20 kilométerre fekszik. Területén már a rómaiak idején is laktak. Mai neve egy 1262-es oklevélben tűnt fel először. Legrégibb ismert birtokosa Csév László volt. A többségében szlovák nemzetiségű falut telepesei a törökök, majd az 1738-as pestisjárvány pusztítása után népesítették be, s napjainkban sem ritka a szlovák szó.

Az egykori szlovák telepesek építették a falu határában az apró színes pincék, présházak sokaságát, a pincesort.

fotó © Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

Az 1700-as évektől az esztergomi káptalan szőlői értek ezen a vidéken, mely egybeeshet az épületek születésének idejével is.

fotó © Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

Szent Orbán szobra alatt áll egy római kori mérföldkő, mely azt jelzi, hogy itt haladt át az Aquincumot Brigetioval (Szőnnyel) összekötő római út.

fotó © Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

Kilátás a Pilis vonulatára útban az Eszperantó-forrás felé.

fotó © Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

Piliscsév egyik jelentős nevezetessége az Eszperantó-forrás, amely a településtől északkeletre, a Csévi-barlang alatti mélyedésben található.

fotó © Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

A forrás környékét az első világháború után munkás eszperantisták építették ki, és jelölték meg emléktáblával. Később, a dorogi bányászat miatt, a forrás vize elapadt, majd 2010-ben felújították és 2013-ban a régi forrás helyére fúrt nyomós kutat alakítottak ki.

fotó © Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

A Pilis nyugati falának egyik leglátványosabb sziklaszirtje a Kémény-szikla, mely környezetéből merészen kiugró alakjáról kapta nevét, egyenes falaival toronyként nő környezete fölé.

Tetejéről nagyszerű kilátás tárul elénk.

fotó © Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

Alattunk Klastrompuszta.

fotó © Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

A Pilis vonulata.

fotó © Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

Az egykori pálos kolostor romjai Klastrompusztán.

Az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet 1256-ban Boldog Özséb, a Pilis barlangjaiban élő remetéket összegyűjtve alapította, első kolostoruk itt épült fel, melyet a 13. század végén kibővítettek, gótikus stílusú templomot emeltek mellé. Az épületegyüttes a török időkben pusztult el, megmaradt romjait az út mellett láthatjuk.

fotó © Szászi Kati‎ | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Boldogasszony-kápolna és a Pilis Keresztje, Pilisszántó

2006-ban szentelték fel a pilisi  Boldogasszony-kápolnát, amely Makovecz első olyan épülete, amely csak kőből és nem fából épült.

Kapcsolódó

Ahol az Egri csillagokat forgatták: a pilisborosjenői Egri vár

Nem tévedés, amit a címben írtunk: Pilisborosjenőn is áll egy Egri vár, igaz nem a valódi, hanem egy másolat, egy filmforgatás helyszíne.