A Csarna-patak romantikus völgye, mely őrzi a régi kemencei kisvasút emlékét

A völgy Perőcsény és Kemence községek határában húzódik, s az azt körülvevő hegyek magassága eléri a 7-800 métert, legmagasabb pontja a 936 méter magas Csóványos.

A Csarna-völgy Magyarország fokozottan védett, vadon jellegű völgyrendszere, mintegy 1000 hektáros kiterjedésével az ország legnagyobb fakitermeléstől érintetlen erdőterülete. A völgyrendszer vizét a Fekete-patak (Csarna) vezeti el.

A terület gazdag növény- és állatfajokban: tölgynek, bükknek, gyertyánnak, kőrisnek, gólyának, fehérhátú harkálynak, parlagi sasnak, uráli bagolynak, hiúznak, farkasnak, foltos szalamandrának ad otthont. A patakban előfordul többek között a fürge cselle, a sebes pisztráng és a petényi márna is. Különleges állatvilágának köszönhetően a WWF kiemelt területei közé is bekerült a Fekete-völgy.

A gyalogosan, túrautakon bejárható vadregényes völgyben egykoron kisvasút pöfögött, melyről mára csak a patak által elmosott pályaszakasz tanúskodik.

A síneket 1913-ban kezdték el lefektetni, és mintegy 9 kilométer hosszú pályát alakítottak ki több mellékággal. Ha a mellékágakat is belevesszük, akkor a vasúti pályarendszer 51,5 km hosszú volt.  Az egykori kisvasúttal a környéken kitermelt fát szállították egészen az 50-es évek végéig. Az évtized végén a fakitermelés és hamuzsír előállítás leállt, később pedig a patak többszöri áradása miatt a sínpárok használhatatlan állapotba kerültek. 1995-ben és 1999-ben két özönvíz okozta a legnagyobb károkat.

A kisvasút egy része napjainkban újra használható. A Kemencei Erdei Múzeumvasút tavasztól őszig, menetrend szerint közlekedik szabad- és munkaszüneti napokon. Az eredeti vonal azonban nem járható be teljesen, csak egy 4,1 kilométeres szakaszon.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!