A több mint 700 éves cseszneki vár romos állapotában is lenyűgöző látvány

Itthon

2020. június 9. Halász Gabi Zsák Judit | Csodálatos Magyarország

Megosztás:

A lenyűgöző környezetben emelkedő vár romjait 1970-től vallatják a régészek.

Az erődítményt a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette a védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. Pontos építési idejét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy 1281-ben már állt. A 13. század végén a nagyhatalmú Csák család tulajdona, majd 1326-ban Károly Róbert király váltja magához.

fotó © Zsák Judit | Csodálatos Magyarország

1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért.

Ezután élte a vár a virágkorát

A Garai család impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis várat.

fotó © Zsák Judit | Csodálatos Magyarország

Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben, majd később a Rákóczi szabadságharc idején kapott, mikor is kezdetben a kuruc csapatok fészkelték be magukat a várba, ahol egy ellátó központot létesítettek a Dunántúlon harcoló alakulataik számára, ill. néhány labanc főtiszt őrzéséről is itt gondoskodtak.

A törökök két, a labancok egy alkalommal ostromolták, eredménytelenül.

fotó © Zsák Judit | Csodálatos Magyarország

Utolsó tulajdonosai 1634-től az Eszterházyak voltak, akik a 18. század közepére barokk várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a vár végső leromlását.

fotó © Zsák Judit | Csodálatos Magyarország

Botrányok és ármányok

A régi krónikák szerint a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, akinek még életében házasságtörő módon együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette.

fotó © Zsák Judit | Csodálatos Magyarország

A 16. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket.

Kapcsolódó