Zebegény, ahol a Duna, a hegyek és a művészet összeér

Itthon

2026. augusztus 26. Halász Gabi Fülöpné Kuris Dóra

Megosztás:

Zebegény a Dunakanyar egyik legkarakteresebb települése. A Börzsöny déli részén, közvetlenül a Duna partján fekvő község régi nyaralóhely, amelyhez gazdag művészeti múlt is kapcsolódik.

A folyó fölé emelkedő hegyoldalakról messzire ellátni a Dunán, a település központjában pedig a 20. század eleji magyar építészet egyik különleges temploma áll. A faluban egymáshoz közel található a kálvária, a trianoni emlékhely, a Kós Károly-kilátó és több múzeum is.

Zebegény története a középkorig vezethető vissza

Zebegény nevének legkorábbi ismert említései a 13. századból származnak. Egy 1295-ben kelt oklevélben a „Monasterium de Zebeguen”, vagyis zebegényi monostor elnevezés szerepel. A település történeti összefoglalója szerint a bencés monostor a Szent Mihály-hegy Duna felé néző lejtőjén állt. A középkorban a mai Zebegény területén Almás és Kovácsi nevű kisebb települések is kialakultak, amelyek a török korban elpusztultak.

A vidék a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A 18. században magyar és szlovák favágók, valamint német telepesek érkeztek a környékre. A helyiek főként földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkoztak, emellett fontos szerepe volt a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, valamint a patakokra települt vízimalmoknak is.

3 / 14

Zebegény, ahol a Duna, a hegyek és a művészet összeér

FOTÓ: Fülöpné Kuris Dóra

A vasút új korszakot hozott

Zebegény fejlődésében jelentős változást hozott a vasút. A Budapest–Pozsony vasútvonal építését 1846-ban kezdték el, a Vác és Párkánynána közötti szakaszt pedig 1851-ben adták át. Ekkor Zebegény is vasútállomást kapott.

A vasút megkönnyítette a kapcsolatot Budapesttel, ami hozzájárult ahhoz, hogy a 20. század elején egyre többen fedezzék fel a falut nyaralóhelyként. Ekkor kezdtek nagyobb számban villák és nyaralóházak épülni, és a település a fővárosi művészeti élet több alakját is magához vonzotta.

Kós Károly és Jánszky Béla temploma

Zebegény központjának meghatározó épülete a Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt római katolikus templom. Tervezésével 1907-ben Kós Károlyt és Jánszky Bélát bízták meg, az épület 1910-re készült el.

A templom a magyar szecesszió különleges alkotása. Formavilágában az erdélyi templomépítészet hatása is megjelenik. A tervezők nemcsak az épület egészét alakították ki, hanem a belső tér részleteire is figyeltek: az oltár, a szószék, a padok és a színes üvegablakok is egységes művészeti elképzelés szerint készültek. A templom belső díszítésében is jelentős szerepet kapott a kor művészete: freskói Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján készültek.

Szőnyi István Zebegényben

Zebegény művészeti múltjának legismertebb alakja Szőnyi István festőművész. Bartóky Melindával kötött házassága után 1924-ben költözött Zebegénybe. A házaspár 1930-ig egész évben itt élt, később elsősorban a nyarakat töltötték a településen, miközben Szőnyi Budapesten is dolgozott és tanított. 1949-ben végleg visszaköltöztek Zebegénybe.

A dunai táj, a falusi élet, az itt élő emberek és saját családja meghatározó témává váltak Szőnyi festészetében. 1960. augusztus 30-án zebegényi otthonában hunyt el.

Egykori háza és műterme 1967 óta Szőnyi István Emlékmúzeumként működik. Az eredeti bútorok, személyes tárgyak és műalkotások mellett a műterem és a kert is része az emlékhelynek.

A település művészeti életéhez Berény Róbert, Aba-Novák Vilmos és Bernáth Aurél is kapcsolódott.

Sziklakápolna a Kálvária-domb alatt

Zebegény egyik régi egyházi emlékhelye a Kálvária-domb alján található Sziklakápolna. A sziklába vájt barlangot az 1770-es évek végén már álló templom szentélyeként használták.

A mai, díszes homlokzat jóval később, 1938-ban készült. Jékey László és Bartóky Magda építtette Hendrich Antal tervei alapján.

A helyhez remetelegenda is kapcsolódik. A hagyomány szerint egy remete élt a barlangban, és neki tulajdonítják a Szűz Mária megkoronázását és a Szentháromságot ábrázoló kődomborművet.

11 / 14

Zebegény, ahol a Duna, a hegyek és a művészet összeér

FOTÓ: Fülöpné Kuris Dóra

Kálvária és kápolna a falu fölött

A Kálvária-domb magasabb részén 1853-ban készült el a kis klasszicista Kálvária-kápolna Fischer Borbála jóvoltából. Nagyjából ugyanerre az időszakra tehető a kápolnához vezető út mellett álló kilenc stációs ház kialakítása is.

A domb déli oldalán fekszik Zebegény temetője, amely teraszos fekvésével szorosan hozzátartozik a település képéhez. A magaslatról jól látható a Duna és a környező hegyvidék.

A Kálvária-domb tetején korábban egy rézkori földvár maradványai helyezkedtek el. A területet az 1930-as években feltárták, majd itt alakították ki az Országzászló emlékhelyet.

Az országzászló rúdját négy kőoszlop veszi körül. Az eredeti tervek szerint ezek tetejére kettős keresztek kerültek volna, amelyek akkor nem készültek el; a kereszteket 2015-ben helyezték el.

A hely ma trianoni emlékhelyként is ismert, magas fekvésének köszönhetően pedig széles kilátás nyílik innen a Dunára.

Kós Károly-kilátó

Az emlékhely közelében áll a Kós Károly-kilátó, amelyet 2015 nyarán avattak fel. A vörösfenyőből készült tornyot Csóka Árpád tervezte. Alsó részének kialakítása székely kaput idéz, ezzel is utalva Kós Károly erdélyi kötődésére.

A toronyból Zebegény házai mellett a Duna és a túlparti hegyek is láthatók. A kilátó és a történelmi emlékhely a település központjából gyalogosan is elérhető, bár az út helyenként meredeken emelkedik.

A Julianus-kilátóhoz hosszabb túra vezet

Aki a zebegényi séta mellett hosszabb túrát is tervez, annak az egyik legismertebb célpont Hegyes-tető. A 482 méter magas csúcson áll a Julianus-kilátó. A csaknem 15 méter magas, kőből épült tornyot 1939-ben az Encián Turista Egyesület emelte fennállásának 25. évfordulójára.

A kilátóból a Dunakanyar nagy része belátható, és a Börzsöny belső vonulataira is kilátás nyílik. A Hegyes-tetőre vezető út már hosszabb, erdei túra, ezért érdemes több időt szánni rá.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek