A Szőnyi István Emlékmúzeumban megismerhetjük a XX. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakjának életművét.

Zebegény a Dunakanyar egyik festői fekvésű települése a Börzsöny lábánál, amely a pihenni, üdülni vágyok és a természet kedvelők paradicsoma. A Zebegényt üdülő, vagy lakóhelyül választó művészek talán legismertebb alakjának, Szőnyi Istvánnak a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakjának műterem-házában találjuk a kiállítóhelyet, ahol a művész legfontosabb munkáit eredeti helyükön csodálhatjuk meg. Egykori lakóháza és műterme 1967-től emlékmúzeum.

Első mestere Ferenczy Károly volt, aki 1914 nyarán elvitte növendékeit a Nagybányai Művésztelepre, köztük Szőnyi Istvánt is. Művészi indíttatásában fontos szerepet játszott ez a néhány Nagybányán töltött nyár, majd 1919-ben ellátogatott a Kecskeméti Művésztelepre is. Ekkor kezdett el intenzíven foglalkozni a grafikával, rézkarcolással. A „rézkarcoló nemzedék” jeles tagjaként hozzájárult a magyar grafikai élet jelentős fellendüléséhez.

Életének és művészetének döntő állomása volt Bartóky Melindával kötött házassága és kiköltözésük Zebegénybe. Az itt megismert táj, a falusi életforma, a még háborítatlan természet mély benyomást tett a festőre. Első korszakának lezárásaként remekművek sorozata született, már zebegényi témákkal, például a „Zebegényi temetés”, a „Behavazott falu”. 1929-ben a Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasai között jutott el Itáliába, de alkotni csak itthon, Zebegényben tudott. Művészete itt teljesedett ki, 1934-ben készítette az „Este”,  majd a „Vörös fejkendős akt”-ot és 1939-ben az „Esernyősök”, majd 1943-ban a „Kerti pad” című alkotásai. 1937-ben nevezték ki a Képzőművészeti Főiskola tanárának, majd nagy örömére a győri Szent Imre templom kifestésére kapott felkérést. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, szinte minden idejét Zebegényben töltötte, ahol 1960-ban hunyt el.

A múzeum állandó kiállítása az egész épületet kitölti, ahol minden alkotói korszakából találunk itt egy-egy jelentős alkotást. A könyvtár, a bútorok híven őrzik a Szőnyi család emlékét. A festő egyik fő műve, a „Kerti pad” (1943) szinte beragyogja környezetét. A művész alkotásai, a falakon látható korai olajképek mellett a szobák hangulatát meghatározza az Alföldről származó több mint százesztendős népi bútorok csodálatos együttese.

Az emeleti részen berendezett műteremben képzőművészeti tárgyú könyvtára, festőállványa található, rajta egy temperakép vázlatával. A műterem jelentős, nagy képei mutatják be gazdag  életpályáját, ahol megható a tárgyak, paletták, ecsetek, festékporok, szerszámok és a festőállvány előtt állni, melyek mind magukon hordják a mester keze nyomát. Úgy tűnik, mintha nemrégen hagyta volna itt őket.

Nyitvatartás: Március 1- október 31. Kedd – Vasárnap 10.00-18.00-ig., December 1- február 28. Péntek – Vasárnap 10.00-16.00-ig., Ettől eltérő időpontban csoportok számára előzetes bejelentkezés szükséges.

Jegyárak: Felnőtt: 900 Ft.,  Diák/Nyugdíjas: 450 Ft.,  Zebegényi lakosok: 450 Ft (lakcímkártya felmutatásával),  Családi jegy (Két felnőtt, két gyerek): 2200 Ft + 200 Ft/gyerek.

Zebegény nem csak a kedves, hangulatos vendégházakkal és éttermekkel várja az odalátogatókat, hanem rengeteg más látnivaló is van a környéken. A Kós Károly kilátó, a Julianus kilátó, Dőry kastély és villa és több túraútvonal. A Börzsönyben található Magyarország harmadik legmagasabb csúcsa, a Csóványos, ami 938 méter magas, Zebegénytől 1 órára található, amely egy kellemes túra útvonala lehet.