Szent László Látogatóközpont, Győr
Győr, Szent László Látogatóközpont, Káptalandomb, Magyarország
A Szent László Látogatóközpont egy zseniális, szétterülő „nyitott múzeumi negyed”, mely a város egyházi és műemléki örökségét tárja a látogatók elé.
Győr nemcsak az ország nyugati kapujában elterülő, sokszínű város, hanem a folyók és a barokk építészet városa is, mely számtalan olyan különleges programot kínál, amely garantáltan felejthetetlen élménnyé varázsolja a látogatást. Győr szívében található a nemzeti emlékhellyé nyilvánított Káptalandomb, a „Collis Sacer”, a város vallási, történelmi és kulturális értékeinek centruma, egy élő történelemkönyv, ahol a falakból ma is árad a múlt hangulata. Szabadtéri, köztéri műalkotásai is (többek között Szervátiusz Tibor és Lebó Ferenc munkái) a domb ezeréves múltjára emlékeztetnek. A Káptalandomb 13. szám alatti egykori kanonoki épület létesítményei egyfajta nyitott múzeumi negyedet alkotnak, ahol a kiállítások és látnivalók nem egy helyen, hanem a történelmi domb különböző pontjain, különálló épületekben kaptak helyet. A múzeum maga a történelmi városrész. Séta közben a macskaköves utcákon és tereken keresztül lehet eljutni a Püspökvárba, a bazilikába, a kincstárba vagy éppen a Triangulum Galériába.
A Szent László Látogatóközpont egy különleges turisztikai és kulturális intézmény, mely ahelyett, hogy a kincseket egyetlen épületbe zárná, a teljes történelmi domb műemlékeit, kiállításait és kilátópontjait kapcsolja össze.
A Látogatóközpont főbb állomásai és kiállításai
Püspökvár-Toronykilátó a középkori eredetű várkomplexum része. A 38 méter magas toronyba több mint 200 lépcsőfok vezet fel, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik a Káptalandombra, a barokk belvárosra, a Rába és a Duna látványos találkozására.
Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítás a Püspökvár pincerendszerében berendezett, megrázó erejű tárlat, mely Apor Vilmos püspök életét és vértanúságát mutatja be. Nagy hangsúlyt kap a főpap második világháború alatti tevékenysége, a zsidóság mentésére tett erőfeszítései és az ostrom alá került Győrben végzett szolgálata. A kiállítás naplórészletek, dokumentumok, tárgyi emlékek, valamint audiovizuális eszközök segítségével idézi fel a püspök történelmi szerepét. A kiállítás megrázó, drámai, mégis felemelő és mélyen emberi, így a mai generációk számára is abszolút átélhetővé teszi a múltat. Az innovatív módon átalakított, újszerű kiállítótér csak turnusokban látogatható, előzetes bejelentkezés alapján.
JAURINUM – A Győri Székesegyház Kincstára Magyarország egyik leggazdagabb, felbecsülhetetlen értékű egyházművészeti gyűjteménye. Az alsó szint határoló falain az egykori győri püspökök síremlékei láthatók. Az e tér közepén álló vitrinben gróf Zichy Ferenc püspök (1743–1783) hagyatékát tekinthetjük meg, akinek nevéhez kötődik Győr belvárosának és székesegyházának barokk átalakítása. Az emeleti szinten az egyházmegye legértékesebb liturgikus ötvös- és textiltárgyait mutatják be a látogatóknak. Közülük kiemelkedő szerepet kap a németjárfalvi úrmutató, Bornemissza Pál reneszánsz püspöksüvege, az ún. Mátyás-miseruha, illetve a gótikus és barokk kelyhek, monstranciák, oltár- és mellkeresztek. A kiállítás elrendezése modern és letisztult, így a nem szakértő szem számára is lenyűgöző a látvány. A gyűjtemény a bazilikán belül tekinthető meg, így nyitvatartása a hely liturgikus rendjéhez igazodik.
Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában nevet viselő interaktív és modern tárlat az egyház ereklyetiszteletét és a különböző ereklyetípusokat mutatja be. Megismerhetjük a Győri Egyházmegye legjelentősebb ereklyéit, illetve a leglátogatottabb zarándok- és búcsújáróhelyeit. A tárlat központjában a bazilika két kiemelkedő szakrális kincse áll: a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép. A látogatók a tudományos és grafikai arcrekonstrukciók által megismerhetik Szent László feltételezett arcvonásait, valamint a herma makettjén érthetővé válik, hogyan helyezkedik el valójában a tartójában a koponyaereklye. A kiállítás a győri kultusz és a Szent László-körmenetek történetének bemutatásával folytatódik. A Könnyező Szűzanya-kegykép Írországból származik, és a hazájából menekülő Walter Lynch püspök 1655-ben hozta a városba. Halála után a kép a székesegyházba került, ahol 1697. március 17-én vérrel könnyezett. A csoda hatására a kegykép körül jelentős helyi és országos kultusz alakult ki. A kiállítás foglalkozik a kép történetével, a könnyezés csodájával és a körülötte kialakult tisztelettel, valamint a búcsújárással.
Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ Könyvtára és Kiállítótér egy lenyűgöző barokk könyvtárterem, mely emellett rendszeresen otthont ad ritka könyvészeti és egyháztörténeti időszaki kiállításoknak. A régi papnevelde és a székesegyház gyűjteményeinek egyesítésével 1872-ben létrejött könyvtár kódexeket, ősnyomtatványokat, régi magyar könyveket őriz. Kiemelkedő értékek a Mátyás király könyvtárából származó Győri Corvina és Magyarország legnagyobb kódexe, a Zalka-antifonálé, de a látogatók megismerhetik Káldi György, Pázmány Péter és kortársaik munkásságát, valamint a jezsuiták győri letelepedésének és kollégiumuknak a katolikus megújulásban betöltött szerepét is. A kiállítótérnek a Gutenberg tér déli oldalán a régi egyházmegyei nyomda épülete ad otthont.
A Triangulum Galéria a történelmi
falak között kialakított modern kiállítótér, amely elsősorban nívós kortárs szakrális és képzőművészeti tárlatoknak ad helyet. Elhelyezkedését tekintve a galéria mint a székesegyház előszobája a párbeszéd helye kíván lenni, hogy a művészet számos területének képviselőit megszólítva közös gondolkodásra invitálja az arra fogékony közönséget.
A triangulum az egyházi művészet szempontjából kiemelt szimbólum, a háromszög a Szentháromságra utaló jelkép. Ezáltal megidézi a művészettörténetben gyakran használt motívumot, amellyel a háromegy Istent ábrázolták. A hármasság ugyanakkor utalhat a Könnyező Szűz Mária-kegyképre, a Szent László-hermára, valamint az Apor-emlékhelyre, hangsúlyozva azt a „spirituális hálót”, amit a Káptalandomb rejt magában.
Szent László kultusz
Szent László (1077–1095) kultusza a magyar történelem egyik leggazdagabb és leghosszabb ideig élő uralkodói tiszteletadása. A lovagkirályt Somogyváron temették el, majd földi maradványai a nagyváradi székesegyházba kerültek, amely így évszázadokon át tiszteletének fő zarándokhelyévé vált. III. Celesztin pápa iktatta a szentek sorába 1192. június 27-én, III. Béla kezdeményezésére.
A híres Szent László-herma Szent László fejereklyéjét őrzi. A koponyaereklyét őrző aranyozott ezüst mellszobor, amelyet az egyik legértékesebb nemzeti kincsünkként tartanak számon, Győrben, a Káptalandombon található, amely ma a kultusz egyik legfontosabb magyarországi központja. A látogatóközpont ezt a szellemi és tárgyi örökséget hivatott modern, 21. századi köntösben közelebb hozni a ma emberéhez.
A kultusz élő hagyománya Győrben
Szent László tisztelete Győrben a mai napig rendkívül élő. Minden év június 27-én (Szent László napján) rendezik meg a hagyományos Szent László-körmenetet, ahol a hermát ünnepélyes keretek között hordozzák körbe a belváros utcáin. Ez a nap Győr városának fogadott ünnepe is, amely a hit, a történelem és a közösségi összetartozás szimbóluma.
Hasznos információk
A múzeumi negyed központi recepciója és jegypénztára, valamint a hozzá tartozó Szent László Kegytárgy- és Ajándékbolt a Káptalandomb 13. szám alatt érhető el. A helyszínek egy része (például a bazilika vagy a galéria) teljesen akadálymentesített, és a kiállításokhoz igény szerint kombinált vagy különálló jegyek is válthatók. Érdemes a sétát délelőtt 10:00 körül vagy 14:00-kor kezdeni. Így kényelmesen, rohanás nélkül végigjárható minden állomás a nyitvatartási időn belül. A Káptalandomb teljes területe macskaköves, a Toronykilátóba pedig több mint 200 lépcső vezet fel, emiatt ajánlatos kényelmes cipőben érkezni. A káptalandombi séta tökéletes lezárása lehet a domb aljában található Dunakapu tér vagy a Gutenberg tér, ahol egy jó kávé és sütemény mellett, a lemenő nap fényében elmélkedhetünk a látottakon.
Győr úgy él a köztudatban, mint a barokk építészet ékszerdoboza. A pompás paloták, díszes sarokerkélyek, történelmi korokat idéző templomok között sétálva mindig újabb és újabb gyöngyszemekre bukkanhatunk, de Győrtől keleti irányba haladva is számos érdekesség felfedezését kínálja a Mosoni-Duna csodás világa, csak el kell indulni egy vadonatúj hajós kirándulásra.
Nyitva tartás:
A Szent László Látogatóközpont kiállításai és állomásai a nyitott múzeumi koncepció miatt eltérő nyitvatartási idővel működnek. További részleteket a Káptalandomb hivatalos nyitvatartási rendjében talál. A jegyváltás a központi recepciókon (Káptalandomb 1. és 13. szám alatt) legkésőbb a zárás előtt 30 perccel lehetséges.
