Itthon
A település fölé magasodó Kő-hegy látványos sziklatömbje rövid, de emlékezetes kirándulásra csábít: az út végén apró kápolna, történelmi kereszt és lenyűgöző kilátás vár.
Budaörs a Budai-hegység déli peremén, a település nevét viselő Budaörsi-medencében fekszik. Ennek északi oldalán három párhuzamos vonulatban sorakoznak a térség különleges, kopár hegyei: a Budaörsi-kopárok (Kő-hegy, Odvas-hegy, Út-hegy), a Csiki-hegyek, valamint a Törökugrató.
Ezeket a sziklákat dolomit alkotja, amely a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete. Kialakulása 240–210 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Tethys-tenger sekély peremvidékén lerakódó mésziszapot az akkori száraz, forró klíma dolomittá alakította. A különleges geológiai múlt a táj mai arculatán is jól megfigyelhető.
Budaörs két legismertebb látványossága közvetlenül egymás mellett található: a Kő-hegy meredek mészkőtömbje a kápolnával és a kereszttel, valamint a Kálvária-domb, ahol egy romantikus hangulatú keresztút vezet fel a dombtetőre.
Mindkét hely könnyen megközelíthető Budaörs központjából, így akár egy rövid séta keretében is érdemes együtt felkeresni őket.
A Kő-hegy csúcsán, a sziklák közé simulva áll a Kő-hegyi kápolna, egy apró, kőből épült templomocska, melynek története egy különleges látomással kezdődött. Wendler Ferenc, aki egy 1853-as bányaszerencsétlenséget túlélve Szűz Mária segítségének tulajdonította megmenekülését, 1855-ben rokonai és barátai segítségével utat épített a hegyre, majd megkezdte a kápolna építését. Az alapkövet május 5-én rakta le Brunner János plébános, a kápolnát pedig október 15-én szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
Wendler Ferenc, miután megözvegyült, a kápolna közelében egy barlangot vájt a sziklába, és 1878-ban oda is költözött, hogy élete végéig gondoskodhasson a szentélyről. 1897. február 21-én hunyt el, sírja a kápolna mögött található. Ezt követően fia, Wendler András, majd unokája, Grósz Mátyás gondozta tovább a kápolnát, aki remeteként maga is a barlangban élt. A búcsújárás évről évre nagyobb jelentőséget kapott, és a térség egyik legnagyobb vallási eseményévé vált.
A kápolna a második világháborúban több belövést kapott, majd az 1946-os kitelepítések után köveit elhordták. A romokból újjáépített épületet a helyi közösségek összefogásával 2003-ban szentelték fel újra, október 15-én.
A kápolna ma csendes pihenőhely, ahol mécsesek, szentképek és a látogatók elmélyülése tanúsítja a hely spirituális jelentőségét. Jobb oldalán egy Szentháromság-szobor, bal oldalán egy helyi szobrászművész által faragott kőkereszt áll, a megfeszített Krisztus ábrázolásával.
A Kő-hegy legismertebb szimbóluma a csúcson álló kereszt. Az elsőt 1895-ben állították, de az 1950-es évek elején egy szervezett vasgyűjtés során eltávolították. A jelenlegi, 4,5 méter magas fémkeresztet 1995-ben helyezték vissza az eredeti helyére, és ünnepélyesen felszentelték.
Innen lenyűgöző panoráma tárul elénk: a Budaörsi-medence, a Budai-hegység vonulatai, tiszta időben pedig még Budapest egyes magasabb pontjai is láthatók.
A Kő-hegyre vezető legkényelmesebb út a belvárosból indul, a Kálvária utca vagy a Kötő utca felől. A Kálvária-domb szerpentinjén keresztül néhány kanyar után egy lépcsősor vezet fel a hegyre. Az út nem hosszú, körülbelül 30-40 perc, és közepes nehézségű. A terep köves, néhol meredek, de jól járható – kényelmes túracipő ajánlott.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!