A Budaörsi-kopárok szakrális emlékei

Itthon

2020. október 6. Halász Gabi Hatvani‎ Anikó

Megosztás:

A Budaörsi-kopárok csúcsai kedvelt kiránduló-, és vallási emlékhelyek.

Budaörs a Budai-hegység déli peremén, a település nevét viselő medencében helyezkedik el. Ennek északi oldalán három párhuzamos vonulatban sajátos hangulatú dolomithegyek emelkednek, a Budaörsi-kopárok (Kőhegy, Odvas-hegy, Út-hegy), a Csiki-hegyek és a Törökugrató.

A kopárokat alkotó dolomit, a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete, kialakulása 240-210 millió évvel ezelőttire tehető. Az akkor létező Tethys-tenger parti síkságán és sekély peremi részein lerakódó tengeri mésziszapot, az akkor uralkodó meleg, száraz klíma dolomittá alakította.

Budaörs középpontjában emelkedik a Kőhegy, tetején egy kápolnával.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A Kőhegyi kápolnát 1855-ben Wendler Ferenc építette, akinek álmában több alkalommal is megjelent Szűz Mária. A kápolnát az év októberében fel is szentelték a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A II. világháború során a kápolnát több belövés is érte. Az 1946-ban kezdődött kitelepítést követően a kápolna köveit elhordták. 2003-ban újra építették.

A fémkeresztet 1895-ben állították a Kőhegyen.

Azonban az 1950-es évek elején egy szervezett vasgyűjtés során eltávolították. 1995-ben egy négy és fél méter magas újabb keresztet helyeztek és szenteltek fel az eredeti helyén.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A Kőhegytől nem messze áll a Kálvária-domb, a szabályos kúp alakú, 173 méter magas gejzírkúp. A domb aljában a keresztút kezdeténél kis kápolna áll, amelyet 1817-ben Kreis Jakab építtetett.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A kápolnát 1945 után lerombolták, a helyi közösségek támogatásával 2002-ben építtették újjá.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A kápolnától stációkkal szegélyezett út kanyarog a dombtetőn álló kereszthez.

Az oldalain Szűz Mária, illetve János evangélista fehér mészkőből faragott szobra áll.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A Budaörs fölé magasodó Farkas-hegy Magyarország egyik fontos repüléstörténeti helyszíne. A hegy tetején lévő emlékmű az első magyar Vitorlázó Egyesületnek, és a Budaörsön, illetve a Farkas-hegyen 1929-57-ig folytatott gyakorló- és sportrepülésnek állít emléket.