Itthon
Azt, aki a sziget legszélén áll olyan érzése tölti el, mintha semmi más nem lenne a világon, csak a végtelen Duna.
Kisoroszi már a rómaiak által is lakott terület volt. Határában a Hosszúréti dűlőnél őrtornyot építettek az egyre sűrűsödő barbár támadások miatt. A település a Rosd nemzetség ősi birtoka volt, az első írásos emlék 1394-ből származik, ekkor Orosz volt a neve. A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállották meg ezt a helyet, akikről a helység a nevét kapta.
A település eredetileg Nógrád vármegyéhez tartozott, majd Pest vármegye fennhatósága alá került. Az 1690-es évektől a községről több alkalommal is vita zajlott a két megye között, és csak 1704-től lett véglegesen Pest megye területe.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
Kisoroszit két oldalról a Duna fogja közre, a mesés folyópart tökéletes helyszíne a kikapcsolódásnak.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
Itt alkotott többek között Ujváry Ignác, Korga György és Sváby Lajos festőművészek, de például Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Fekete István vagy Nádas Péter is.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
Az érintetlen természet mellett tekintetünk kalandozhat a Visegrádi vár, a Duna-kanyar és a Börzsöny által kínált lenyűgöző panorámában is.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
A szigetcsúcson kívül érdemes Kisoroszi épített örökségeit is megcsodálni.
Például a hangulatos házakat…

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
… a Kálvária-dombot és a kápolnát.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!