A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amely Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezik meg, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is.

A Kálvária Krisztus keresztáldozatának helyszíne Jeruzsálemben. A Magyar etimológiai szótár így írja le: kálvária – ‘keresztút, Jézus szenvedését ábrázoló tizennégy stáció szabadban, dombra vezető út mentén’; Latin szó (Calvaria) a calva (‘koponya’) nyomán, az arám eredetű Golgota fordítása, tehát ‘a koponyák hegye’, azaz Jézus kínszenvedésének helyszíne.

HIRDETÉS

A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék engedélyezte, hogy más helyeken is létrehozhassanak kálváriákat, kereszteket és képeket felállítva, amelyek a szenvedéstörténet eseményeit idézik fel.

Ásványráró

A kálvária, melyet Magyarországon az eddig ismert háromszög alaprajzú épületek között a legkorábbi építésűnek tartanak nyilván, a település határában, az út mellett áll. Az 1738-ban Nagyapponyi báró Apponyi Lázár, rárói földesúr által építtetett kálvária a második világháborúban súlyosan megsérült, széles körű társadalmi összefogással 2006-ban újították fel.

Bárna

A bárnai Zsához-tetőn állított haranglábat, illetve az odáig vezető keresztutat 2020 szeptemberében avatták fel. A keresztút állomásait ábrázoló, fából készült domborművek Torják János, bárnai fafaragó művész vésője és kalapácsa nyomán születtek meg, helyi alapanyagból. A keresztút és harangláb a falu központjában található parktól néhány perces sétával érhető el.

Bodajk

A Bakony keleti peremén, a Móri-árokban fekszik Bodajk, amely már Szent István király korában is ismert település volt. Előbb kápolnát építettek ott, amely az évszázadok folyamán barokk templommá bővült, és idővel a legrégibb magyar búcsújáró hely lett, melyet a kálvária és a római katolikus templom tesznek ki.

Buják

A Budapesttől nagyjából 80 kilométerre fekvő zsákfaluban, Bujákon elsőként a kálváriát emelték. Nem sokkal később kőkereszteket állítottak a meglévő fa keresztek helyére, illetve boltozatos fülkékkel díszített kőfallal vették körbe a kálváriát, a kőfülkékbe pedig belekerültek a stációképek. A kálváriát 1802-ben újították fel, és az új kerítése közvetlen közelében egy barokk stílusú kápolnát is emeltek.

Etyek

Az etyeki kálvária stációinak elhelyezése és rendje a felfelé vezető úton cikk-cakk-vonalban, majd a magaslatokon körben találhatók. A fülkékbe helyezett képek fémlapra festettek, alkotójuk ismeretlen. 2000-ben felújították a kálváriát, restaurálták a stációköveket, a Szent Vendel szobrot és a három keresztet.

Gencsapáti

Gencsapáti Vas megyében, Szombathelytől északnyugatra, a Gyöngyös patak keleti oldalán fekszik. 1756-ból már írásos dokumentumban említik a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán levő bővizű forrást. Török Mihály és László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízétől megnyíltak. 1906-ban a forrás, illetve a kápolna köré 14 kisebb stációs kápolna épült Jézus szenvedésének egyes jeleneteit ábrázoló szoborcsoportokkal.

Hercegkút

A kálvária, melynek alapkövét 2004-ben tették le, 14 stációból és 3 nagy méretű fakeresztből áll. Az egyes állomások bronz domborművei Molnár Levente alkotásai. 2010-ben egy nagylelkű adományozó vezetésével megépítették a domb csúcsára a feltámadás kápolnáját és erre helyezték rá az áldó Krisztus-szobrot.

Kerepes

Kerepes déli szélén, a Szilas-patak partján magasodik a Kálvária-domb, amelyen, az egykori földvár helyén, egy középkori templom magasodott. 1907-ben villám csapott a tornyába, s bár tüzet sikerült gyorsan eloltani, a tornyot vissza kellett bontani, és az életveszélyre hivatkozva az uradalom tisztjei bezáratták a Kálvária-dombi templomot. Nem sokkal később a templom romjait és földterületét közönséges árverésen eladták. A dombtetőn jelenleg három feszület és néhány kőemlék áll.

Magyarpolány

A kálváriát 1770 körül építették a község felett emelkedő dombra, ahová 173 egyenes lépcső vezet fel, végén a neogótikus kápolnával, amely 1910-ben épült. Pihenőinél a megszokott 14 stáció helyett öt fazsindelyes kis házikóban közel életnagyságú, szépen felújított, eredeti barokk, festett faszobrokkal elevenedik meg Krisztus keresztútja.

Máriagyűd

Máriagyűd Pécstől mintegy 25 kilométerre, a Tenkes-hegy lábánál fekszik, s hazánk egyik, ha nem a legismertebb, legkedveltebb búcsújáró helye. Híres temploma fölött a domboldalon kálvária húzódik, mely 1751-ben épült. A ma látható égetett mázas Zsolnay-kerámia stációkép-sorozatot 1949-ben szentelték fel. A kálvária dombormű-sorozat alkotói: Apáti Abt Sándor és Mack Lajos, a Zsolnay gyár keramikusai voltak.

Márianosztra

Márianosztra barokk kálváriája a község szélén elhelyezkedő Kálvária-hegy éke. Öreg hársfák között vezet a keresztút a dombtetőre, ahol az átépített, egykori Szent Sír-kápolna, valamint a kálváriakápolna és a barokk szoborcsoport várja a látogatókat. Utóbbi részei Krisztus a kereszten, mellette a két lator, valamint a Fájdalmas Szűzanya és Szent János apostol, illetve a térdeplő Mária Magdolna.

Nemesnádudvar

Nemesnádudvar Baja közelében, az Alföld déli részén, mesés természeti környezetben fekszik. Kálváriájának stációfülkéit Zsolnay kerámiák díszítik. A stációsor a lépcső közepén egy indítókápolnával kezdődik, melyre nagy betűkkel fel van írva:  Feltámadunk! A stációsor végén áll a Piéta szobor, amely az I. és II. világháborúban elesett nemesnádudvari  lakosoknak állít emléket.

Tata

Az eredetileg Márvány-hegynek, majd Szent Iván hegynek nevezett mészkő fennsíkon áll a Fellner Jakab által épített kis kápolna, valamint Schweiger Antal 1770 körüli alkotása, a Kálvária-szoborcsoport, a Golgota: Jézus a kereszten, alatta Mária Magdolna, két oldalán pedig Keresztelő Szent János és Szűz Mária. A fatörzs jellegű keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban jelenik meg.

Vác

A domb tetején álló  erődítményszerű építmény belsejében található Szent Sír kápolna, ahonnan kiindulva 14 stáción keresztül Krisztus szenvedéseinek állomásai láthatók. A felfelé vezető lépcsősort, kör alakú fal veszi körül. A felső teraszon helyezkedik el a kálvária csoport Máriával, Szent Jánossal és a kereszt tövében térdeplő Magdolnával, valamint a keresztre feszített Jézus teljes nagyságú alakja a két lator között. A szobrokat 1738-ban helyezték el a korábbi fa szobrok helyére. Az alkotók nem ismertek, azonban valószínűsíthető, hogy több művész alkotását helyezték el a Kálvária dombon, ahonnan mesés látványt nyújt Vác és a kanyargó Duna látképe.

Zebegény

A zebegényi keresztút első állomásánál egy kisebb kápolna áll, majd a kálvária 9 domborművel ellátott stációja mellett haladunk el. A meredek keresztút végén egy nagyobb, 1853-ban emelt klasszicista kápolna található, falán helyezték el a négy domborművet, ami a szenvedéstörténet négy epizódját jeleníti meg. A 14. stáció pedig az épületbe bepillantva látható. A kálváriától a háztetőkre és a Dunára tekintő panoráma tárul a kirándulók szeme elé.

A CsodalatosBalaton.hu 12 szakrális helyszínt gyűjtött össze a Balaton mentén, melyet érdemes felkeresni húsvétkor. A részletekért KATTINTS IDE