Kálvária-domb: Tata kilátóhelye, ahonnan mesés a panoráma

Itthon

2021. augusztus 27. Halász Gabi Kovácsné Julika

Megosztás:

De nem csak a panorámáért érdemes meghódítani a Kálvária-dombot.

Eredetileg Márvány-hegynek, majd Szent Iván hegynek nevezték a mészkő fennsíkot, ahol egy Fellner Jakab által épített kis kápolna, egy 40 méter magas egykori sörétöntő torony valamint egy kálvária szoborcsoport áll.

Erről, a Schweiger Antal által készített alkotásról kapta mai nevét a domb.

fotó: Kovácsné Julika | Csodálatos Magyarország

Ezt a sok csodát egy helyen még felülmúlja az, hogy a 2,6 hektáros területen 195 millió év történelme figyelhető meg és tanulmányozható. Mivel a területen lévő földtani szelvény a földtörténeti középkor triász, jura és kréta időszakára egyaránt az egyik legkomplexebb, legreprezentatívabb szelvénye ezért Magyarország egyik földtani alapszelvényeként tartják nyilván.

A Szabadtéri Geológiai Muzeális Közgyűjtemény.

fotó: Kovácsné Julika | Csodálatos Magyarország

fotó: Kovácsné Julika | Csodálatos Magyarország

A ma Fellner Jakab kilátó eredetileg egészen más feladatot látott el, sörétöntöde volt. Stieber Antal 1939-ben fogott bele a sörétgyártásba, ugyanis a két világháború között nagy igény mutatkozott az apró lövedékre, amit korábban csak külföldről lehetett beszerezni.

A sörétet akkoriban úgy készítették, hogy a magas söréttorony tetejéből csepegtették az olvadt ólmot a földszinten található, vízzel teli edénybe. Az ólomcseppek zuhanás közben gömbalakot vettek fel, a vízben pedig ilyen formában szilárdultak meg. A hatvanas évek óta a gyártás már más módszerrel folyik ezért nem építettek ilyen tornyokat. Hazánkban csak egy hasonló építmény van Tolna megyében, Borjád településen.

A tatai Kálvária-dombon álló 37 méter magas kilátóba 175 lépcsőfok visz fel.

fotó: Kovácsné Julika | Csodálatos Magyarország

Háttérben jobbról a Szent Kereszt felmagasztalása templom, balra a református templom tornya.

fotó: Kovácsné Julika | Csodálatos Magyarország

A dombon áll Schweiger Antal 1770 körüli alkotása, a Kálvária-szoborcsoport, a Golgota.
Jézus a kereszten, alatta Mária Magdolna, két oldalán pedig Keresztelő Szent János és Szűz Mária. A fatörzs jellegű keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban jelenik meg.

fotó: Kovácsné Julika | Csodálatos Magyarország

A barokk és rokokó stílusjegyeket egyaránt magán viselő kápolna az egykori Keresztelő Szent János tiszteletére emelt, 14. századi, gótikus templom alaköveire épült Fellner Jakab tervei alapján 1755-ben.