A néma barátok csak egy rövid ideig élhettek Majkpusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a császárság és királyság területén működő rendek többségét.

A kamalduli rend a középkori Itáliában született a 10. és 11. század fordulóján. Alakulása a ravennai hercegi családból származó Romualdhoz köthető, aki először bencés szerzetes lett, majd a remeteéletet választotta. A legenda szerint egyszer, megpihenve egy erdei pataknál, csodás jelenésben fehér ruhás szerzeteseket látott, akik fel s alá jártak egy égig érő létrán. Itt alapította meg a rend névadó központját, Camaldolit. Ezután tanítványai számos kolostort építettek Észak- és Közép-Itáliában. A rendet a pápa 1072-ben erősítette meg.

HIRDETÉS

A hagyomány szerint Szent Romuald elindult Magyarországra, hogy térítsen vagy mártíromságot szenvedjen, azonban betegsége miatt vissza kellett térjen Itáliába.

Az észak-vértesi erdőség mélyén, náddal körülölelt tavak szomszédságában fekvő Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes, a Majki Kamalduli Remeteség tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.

Az épületegyüttest a neves osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram tervezte.

fotó © Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük – az elöljárójuk engedélyével – évente két alkalommal, három-három napig lehetett.

fotó © Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

A rend feloszlatása miatt 1784-re kiürült a remeteség, 1806-ban gróf Esterházy Károly vette meg a birtokot és a területet bérbe adta. A cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be. 1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete leégett.

Egykoron óránként szólt a harangjáték.

fotó © Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a köveket. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható freskótöredék. A II. világháborúban a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több értékes bútordarab is. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé.

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, 2012-től a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésében áll.

Jelenleg is zajlik a Majki Kamalduli Remeteség turisztikai célú fejlesztésének második üteme, melynek révén megszépül és új funkciókkal bővül az egyedülálló műemlék.

fotó © Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

Kapcsolódó

Átadták a 2,4 milliárd forintból felújított Esterházy-kastélyt Tatán

A tatai Esterházy-kastély 1765 és 1780 között épült Esterházy Miklós, a magyar testőrség kapitányának rezidenciájaként.