Szurdokpüspöki pincesora: présházak a Mátra peremén

Szurdokpüspöki Nógrád vármegyében, a Mátra délnyugati lábánál, a Zagyva völgyében fekszik. Kelet felől már a Mátra nyúlványai határozzák meg a tájat, nyugat felől pedig a Cserhát lankásabb vidéke közelít.

A környék adottságai hosszú időn át kedveztek a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, ezért nem véletlen, hogy a település határában pincesor is kialakult.

A falu szélén, északkeleti irányban, a Kis-völgyben található pinceegyüttes ma is a helyi szőlőművelés egyik fontos emléke.

Szurdokpüspöki múltja és a szőlőművelés szerepe

A település neve a táj jellegére és egykori egyházi kötődésére is utal. A „szurdok” a környék földrajzi adottságát idézi, a „püspöki” előtag pedig arra emlékeztet, hogy a falu valaha egyházi birtok volt. A mai község 1926-ban jött létre Szurdokpüspöki és Zagyvaszentjakab egyesítésével, története azonban jóval korábbra nyúlik vissza.

A falu életében évszázadokon át meghatározó szerepe volt a mezőgazdaságnak, ezen belül a szőlőművelésnek is. A környék dűlőiben jelentős szőlőterületek feküdtek, a helyi gazdák számára pedig a borkészítés a megélhetés fontos része volt. A szüret rendjét szabályozták, a termést őrizték, a szőlőhegyekhez pedig olyan épületek tartoztak, amelyek a feldolgozást és a tárolást szolgálták. Ezek közé tartoztak a présházak és a pincék is.

A pincesor múltja

Szurdokpüspöki pincesora több évszázados múltra tekint vissza. Egy televíziós archív anyag 17. századi történelmi pincesorként említi, így annyi bizonyosan elmondható, hogy eredete régi, és szorosan kapcsolódik a helyi borkultúra múltjához, még ha az egyes pincék pontos építési ideje külön nem is ismert.

A pincesor története a helyi szőlőtermeléssel fonódott össze. A község határában valaha közel 150 hektáron műveltek szőlőt, többek között a Diós, a Tökföld, a Bánya-alja és a Kapuszer dűlőkben. A pincék és présházak a falu szélén, a Kis-völgyben épültek meg, mert itt tudták feldolgozni a szőlőt, tárolni a bort, és elhelyezni a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket. A pincesor tehát nem későbbi látványosságként jött létre, hanem a mindennapi gazdálkodás részeként.

A pincesor jellemzői

Szurdokpüspöki pincesora a kisebb léptékű, falusi pinceegyüttesek közé tartozik. Présházak és pincék sorakoznak itt, amelyek a népi szőlőművelés világát idézik. Korábban vályogfalú, zsúptetős építmények is álltak ezen a területen, vagyis a pincesor szorosan kapcsolódott a hagyományos falusi építészethez.

A pincesor képe ma már nem teljesen egységes. Egyes épületek jobban megőrizték régi jellegüket, másokat idővel átalakítottak. Ettől a hely még hitelesebbnek hat, mert jól látszik rajta, hogy nem mesterségesen kialakított bemutatóhely, hanem valóban használt települési örökség.

A környéken valaha többféle szőlőfajtát is termesztettek, ami azt mutatja, hogy a helyi borkultúra sokszínű volt. A pincesor ezért nemcsak építészeti szempontból érdekes, hanem azért is, mert jól megmutatja, milyen fontos szerepet töltött be itt a szőlő és a bor.

Látnivalók a pincesor környékén

A pincesor felkeresését érdemes összekötni a település más látnivalóival is. Szurdokpüspökiben található a Múltunk Háza, amely a helyi múlt emlékeit mutatja be. Jelentős helyi emlék a Szent Kereszt kútja, más néven Istenanyánk szent kútja is, amely vallási és helytörténeti szempontból egyaránt fontos.

A természetkedvelők számára a környék dombjai és sétaútvonalai is vonzóak lehetnek. Szurdokpüspöki fekvése miatt rövidebb kirándulásokhoz is jó kiindulópont, így a pincesor felkeresése könnyen összeköthető egy hosszabb sétával is.

Megközelítés

A Budapesttől mintegy 70 kilométerre fekvő község megközelíthető az M3-as autópálya és a 21-es főút felől, valamint a Gyöngyös–Gyöngyöspata–Szurdokpüspöki útvonalon vezető 2406-os úton. Pásztó irányából a 2407-es úton érhető el.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!