Itthon
Szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a kívül-belül pompás úrilak
Szabadkígyós Békéscsabától egy picit több mint 10, Gyulától alig 15 kilométerre, a Tiszántúl délkeleti részén fekszik.
Első írásos említése 1398-ból származik, ám már a honfoglaláskor is lakott volt. Amikor a törökök elfoglalták a környékbeli várakat, a lakosok mindannyiszor elmenekültek, a település majdnem teljesen elnéptelenedett. Az új földesúr, Harruckern báró magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette be a területet.
A 18. század végén a Harruckern család fiúágon bekövetkezett kihalása után a Wenckheimek házasodtak be a dinasztiába, örökölve ezzel a gyulai és békési rátát, amelyhez a kígyósi puszta és Doboz falu is tartozott, ahonnan az egész uradalmat irányították.
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
E család nevéhez fűződik Szabadkígyós jelentős nevezetessége a Wenckheim-kastély és park, melynek építését gróf Wenckheim Frigyes és Wenckheim Krisztina kezdték el.
A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ig épült német neoreneszánsz stílusban. A házaspár kérése az volt, hogy az úrilak úgy őrizze meg harmóniáját, hogy közben aszimmetrikus látványt nyújtson.
A kastély földszintjének északkeleti végén a kápolna, délkeleti végén az – 1930-as években lebontott – télikert állt. A kápolnától nyugatra a díszlépcsőház, majd a galériás előcsarnok következett, a télikerttől nyugatra pedig a faburkolatos ebédlő, a faburkolatos könyvtár – a fő (déli) homlokzat árkádos loggiája mögött –, majd a fogadószalon következett.
A földszint nyugati részén folyosó futott végig, ettől északra a gróf, délre a grófné lakosztályai kaptak helyet. Az emeleten vendégszobák sorakoztak, az alagsorban szobák, éléskamrák, boros és veteményes pincék, gyümölcstartók és faszínek voltak, a pinceszinten kapott helyet a gőzgép is, amely a vízellátást biztosította. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és cselédszobák.
A rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel, a már említett gőzgép a toronyba pumpálta fel a vizet, és onnan került a vasból készült csővezetékbe, amely a kastély szobáit, valamint a parkot és az istállót is ellátta vízzel. A kastély körül egykor gázlámpák világítottak, a világítógázt az ún. „gázházban” fejlesztették a konyha épülete mögött.
A kastély kiterjedt angolparkjának a kialakítása a rezidencia építésével egyidejűleg megkezdődött. Az épület főhomlokzata előtt geometrikus kertet alakítottak ki.
1893-ban I. Ferenc József császár és király is látogatást tett a kastélyban.
Wenckheim (I.) Frigyes 1912-ben hunyt el Ókígyóson, ezután felesége tulajdonát képezte az egész birtok. Wenckheim Krisztina már korábban, 1896. február 17-én elsőszülöttségi hitbizományt szervezett kígyósi és székudvari uradalmaiból, valamint a ménesi szőlőbirtokából; a hitbizományi uradalmat a grófnő átengedte legidősebb fiának, Wenckheim (V.) Józsefnek.
A gróf és családja 1944 augusztusában hagyta el a kastélyt, a família Bécsbe menekült. A családtagok 1947-ig éltek a császárvárosban, ahol egy csokoládégyárban dolgoztak. A gróf és a családja később Algériába költözött, (V.) József ott halt meg 1952-ben.
A kastélyt a II. világháború után államosították, majd mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el benne. A kastélyparknak a kapuhoz közel eső részét a II. világháború után kivágták, ezt később újra kellett telepíteni. A szakiskola által gondozott park a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzethez tartozott, 1997-től pedig a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi.
A kastély műemléki helyreállítására 2019 és 2022 között került sor a Nemzeti Kastélyprogram keretében.
A felújított épületben egy korszerű, interaktív kiállítás került kialakításra, melynek címe: „Vendégségben Wenckheiméknél”. A kiállítás olyan érzéssel tölti el a látogatót, mintha egy időutazás során a Wenckheim család vendégeként érkezne a kastélyba.
Érkezéskor egy vizitkártyát kapunk, egy kiválasztott karakterrel és a vendégkönyvbe is bevezetésre kerül a nevünk. A kiállítás személyes hangon megszólaló hősei a kastély egykori lakóit idézik meg, hétköznapjaikat és ünnepeiket is elmesélik, főúri tradíciókon, szertartásokon és romantikus, szerelmes főúri történeteken kalauzolják végig a kastélyba látogatót. Így a vendégek egy varázslatos, arisztokrata világba csöppenve játékos formában élhetik át a főúri hagyományokat.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Egy ősi magyar falu ékei: a dobozi Szent Kereszt-kápolna és a Wenckheim-kripta
Doboz hajdani kastélyának mintegy 4 hektáros parkját díszíti a Szent Kereszt-kápolna és a Wenckheim-kripta.
Itthon
