Egy ősi magyar falu ékei: a dobozi Szent Kereszt-kápolna és a Wenckheim-kripta
Doboz a Sebes- és a Kettős-Körös által kialakított úgynevezett Kis-Sárréten fekszik.
Régi kézírásos emlékeinkben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször, ezért is nevezik Dobozt a vármegye legrégibb falujának.
Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A 19. század végén Wenckheim József Antal unokaöccse, Wenckheim Rudolf építtette a ma általános iskolaként működő kastélyt, mely több uradalom központja lett.
Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján 1902-re épült ,eg a neoromán stílusú templom és családi kripta.
Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom eredetileg a grófi család kápolnájának épült. Főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró.
A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája.
Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek tesznek még díszesebbé.
A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása.
A salzburgi vörös márványból készült keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti.
A templom és a kripta kupolája egyaránt velencei aranymozaikból készült, és szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak.
A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek.
A külső részén látható faragványok, ábrázolások közül kiemelkedik a bejárat feletti boltívben látható sírból kiemelkedő Krisztus a felkelő nappal és a Wenckheim család címere.
A kriptában Wenckheim Dénes, idősebb és ifjabb Rudolf gróf, valamint a család házi lelkésze, Steib János és testvére, Mária alussza örök álmát.