A Brunszvik-kastély és mesés kertje, ahol Beethoven is többször járt

Itthon

2020. szeptember 24. Halász Gabi Tóth Gabriella

Megosztás:

Ludwig van Beethoven az Appassionata és a Holdfény szonátát is a történelmi falak között komponálta.

Ha igaz a szóbeszéd, akkor Beethoven nem csak a zeneszerzésre és a zongoraleckékre fókuszált a rezidencián, hanem szerelmi szálak is szövődtek a Brunszvik-kastélyban.

A kastély története

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.

Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a 70 hektár területű angolkertet Heinrich Nebbien tervei alapján alakították ki. Egzotikus fákat is telepítettek, sőt, a városban folyó patak vizéből egy kis tavat és szigetet is létrehoztak.

fotó © Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

Ferenc a mesés parkon kívül a kastéllyal is foglalkozott: klasszicista stílusban átépíttette, és emelettel növelte a kastélyt. Fia, Brunszvik Géza 1872–1875 között neogót stílusban építtette át a főúri rezidenciát, majd 1893-ban eladta a birtokot. József Károly Lajos főherceg után Dreher Antal sörgyáros birtokába került a kastély egészen 1945-ig. Ekkor hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Magyar Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik.

fotó © Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

Beethoven és a kastély

Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre.

A zeneszerzőt egy bécsi utazás és szalonlátogatás alkalmával Bruszvik Antal özvegye kérte fel, hogy tanítsa zongorázni az eladósorba került lányait. Ahogy a tehetséges zeneszerzők többsége, úgy Beethoven sem szívesen tanított, a lányokkal mégis szívesen foglalkozott. Ez idő alatt jó kapcsolatot épített ki testvérükkel, Brunszvik Ferenccel, aki mecénása is lett, ám a 20. század elején napvilágra került levelezései szerint nemcsak miatta térhetett vissza további két alkalommal.

Beethoven leveleit egy halhatatlan kedvesnek címezte, bár sokáig nem nyert egyértelmű magyarázatot, hogy titokzatos imádottja melyik lány volt, Brunszvik Teréz vagy Brunszvik Jozefin, esetleg egy teljesen más hölgy.

fotó © Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.