FOTÓ: Szabó Ágnes
FOTÓ: Szabó Ágnes
FOTÓ: Szabó Ágnes
Itthon
Doboz ékkövei, a Szent Kereszt-kápolna és a Wenckheim-kripta
Doboz egy ősi magyar falu, sőt, a vármegye legrégibb falujának tartják számon, hiszen a régi kézírásos emlékekben – még Duboz névalakban – e település neve tűnik fel elsőként.
Szent István uralkodásától kezdve II. András király regnálásáig sertéshizlaló hely volt, majd Huszt, Pázmán és az Aba család birtokolta. A 18. században a rácok kifosztották a falut. 1720-1798 között a Harruckern birodalom része volt, majd Siskovics Józsefnétől – zálog útján – gróf Wenckheim Józsefné szerezte meg a községet a hozzá tartozó pusztákkal.
A 19. század végén Wenckheim József Antal unokaöccse, Wenckheim Rudolf építtette a ma általános iskolaként működő kastélyt, mely több uradalom központja lett. A mintegy 4 hektáros, a Holt-Fekete-Körös ágától körülölelt parkot – angol stílusban – a 19. század közepén alakították ki.
Az 1979-ben természetvédelmi területté nyilvánított parkban áll a családi mauzóleum és a kápolna.
A kápolna és a Wenckheim-kripta 1902-ben készült el. Alapkövét 1897 nyarán rakták le. A faragványok készen érkeztek, de a kripta külső díszeit és a templom külső köveit helyben faragták ki, a téglákat a halastónál égették.
Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom eredetileg a grófi család kápolnájának épült. Főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát.
A kápolnát a Szent Kereszt felmagasztaltatása tiszteletére 1902. június 7-én szentelték fel. A szertartásra Schlanek bíboros ígérkezett, de megbetegedése miatt Radnay Farkas kanonok, felszentelt püspök helyettesítette az ünnepélyen. A gerlai csőszháznál várta a gróf és a falu vezetői, ahol a régi Fehér-Körös hídja állt. A korabeli beszámolók szerint a szertartást nagy eszem-iszom követte a Wenckheim-család számlájára. Az idegeneknek a kocsmákban főzettek. A kasznárok, ispánok, tanítók részére, akik voltak vagy nyolcvanan, a parkban terítettek. A cselédek is kaptak egy kilogramm húst és egy liter bort. Száz szegény részére még öt ezüstkoronát és egy-egy cipót is kiosztottak.
Az 1978-as békési földrengéskor megsérült az épület. Ezután három millió forintért renoválták a kápolnát és a kriptát, amelyhez a doboziak pénzzel, munkával járultak hozzá. A parkot 2006-ban újították fel.
A neoromán kápolna és sírhely mészkőtufából készült és Nicolaus Schiedek, bécsi mester kezét dicséri.
A parkban sétálva feltűnik az 1794-1798 között, késő barokk stílusban épült református templom.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Hótakaró alatt Doboz meseszép ligete, az egykori Wenckheim-kastély parkja
1798-at írtunk, mikor Doboz, a Sebes- és a Kettős-Körös által kialakított úgynevezett Kis-Sárréten fekvő település a Wenckheim-család birtokába került.
Itthon
