Doboz egy ősi magyar falu, sőt, a vármegye legrégibb falujának tartják számon, hiszen a régi kézírásos emlékekben – még Duboz névalakban – e település neve tűnik fel elsőként.

Nevének eredetéről máig vita folyik, legvalószínűbb azonban, hogy a szláv dub, dubova, dubovy – melynek jelentése tölgy, tölgyes – szóból származik.

HIRDETÉS

A 14. században Károly Róbert szervezte meg a gyulai uradalmat, melynek része volt Doboz is. 1403-ban Zsigmond király Maróthi János macsói bánnak adományozta, majd néhány év múlva Mátyás király fia, Corvin János birtokolta az 1506-ban keltezett adományozó levélben Alsó- és Felső Doboz néven említett települést. A török kor után 1720-tól a falu a Harruckern birtok része, majd 1798-tól a Wenckheim-család birtoka lett.

A 19. század végén Wenckheim József Antal unokaöccse, Wenckheim Rudolf építtette a ma általános iskolaként működő kastélyt, mely több uradalom központja lett. A mintegy 4 hektáros, a Holt-Fekete-Körös ágától körülölelt parkot – angol stílusban – az 1850-es években alakították ki.

A volt Wenckheim-kastély mögött, a település központjában elterülő park 1979 óta természetvédelmi terület.

fotó: Szabó Ágnes | Csodálatos Magyarország

A parkban áll a családi mauzóleum és a kápolna is. Az egyhajós félköríves szentélyzáródású Szent Kereszt-kápolna eredetileg a grófi család kápolnájának épült. A kriptában Wenckheim Dénes, idősebb és ifjabb Rudolf gróf, valamint a család házi lelkésze, Steib János és testvére, Mária alussza örök álmát.

fotó: Szabó Ágnes | Csodálatos Magyarország

Doboz Békéscsabától 13 kilométerre fekszik, közigazgatásilag hozzá tartozik Szanazug.

Kapcsolódó

Reggeli fényben a vadregényes Szanazug

A Békés, Békéscsaba és Gyula háromszögében elterülő Szanazug kiválóan alkalmas pihenésre, vadászatra, horgászatra, üdülésre, sportolásra.