Salgó vára: Magyarország középkori öröksége

Itthon

2024. augusztus 3. Halász Gabi Katalin Tóth Gulyás Kálmánné

Megosztás:

Magyarország gazdag történelmi múltjának egyik kincse Salgó vára, mely a Karancs-Medves vidékének lenyűgöző látványossága.

Ez a csodálatos hely nemcsak a történelem szerelmeseinek, hanem a természetkedvelőknek is ideális úti cél.

Legyen szó egy családi kirándulásról, egy történelmi utazásról vagy egy természetjáró túráról, Salgó vára minden látogatót magával ragad és maradandó emlékekkel gazdagít.

A vár történelme

Salgó vára a 13. század második felében épült, a tatárjárás utáni időszakban, a megye legjelentősebb úri nemzetsége, a Kacsicsok egyik ága, Tarján földet birtokló ágának erősségeként. Az első írásos emlék a vár létezéséről 1341-re datálódik, a Kacsics nemzetségbeli Illés és Miklós közös tulajdonaként. 1411-ben már a Szécsényiek birtokában volt, 1460-ban pedig cseh husziták foglalták el, akiktől még ugyanebben az évben Mátyás király visszafoglalta, majd Szapolyai Jánosnak engedte át. Salgó vára hetven éven át volt a családé, ekkor élte a fénykorát. Számos bővítésen esett át, az alsó vár és egy lakószárny is ezalatt épült. Az arisztokrata család számos uradalma egyik központjaként szolgáló vár 1544-ben nőági örökség révén Bebek Ferenc birtokába került, aki 1548-ban Derencsényi Farkasnak adta el.

1 / 10

Salgó vára: Magyarország középkori öröksége

FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné

A török 1554-ben, Fülek bevételét követően – a történeti hagyomány szerint – csellel foglalta el a várat. A kifejezett stratégiai jelentőséggel már kevéssé bíró erősséget először csak a Hatvan várából kihelyezett katonák védték, majd 1560-tól már önálló őrséget kapott, utóbbi létszámáról és összetételéről az 1565 és 1591 közötti időszakból számos zsoldjegyzék tanúskodik. Ezek szerint az itt állomásozó, átlagosan csupán negyven fő mintegy fele volt müsztahfiz; a martalócok többségét keresztény rácok alkották. Az oszmán uralom végének pontos körülményeit nem ismerjük, de minden bizonnyal a Somoskőt visszafoglaló keresztény csapatok ostromolták meg 1593 decemberében, Prépostváry Bálint vezetésével. Az időkben a Balassi család kezére került uradalom egykori székhelye ezt követően ugyanis már csak lerombolt erősségként tűnik fel az írott forrásokban.

1845 nyarán Petőfi Sándor, a 19. század kiemelkedő magyar lírikusa, is megfordult a romoknál. „Útirajzok” című művében megemlékezik a várról, itt született „Salgó” című költeménye is. Látogatásának emlékére 1923 óta márványtábla áll a hajdani várkapu melletti bazaltoszlopokon. A megmaradt, gazdátlan falakat végül az idő pusztította tovább. 1938-ban turisztikai céllal kilátószerűen felújították. A csupán csekély magasságú falakkal rendelkező hegyi vár régészeti kutatásának első szakaszára 1981-1983 között került sor, a Salgótarján városa által kezdeményezett helyreállítás előkészítéseként. Ekkor a bazaltoszlopok alkotta, keskeny sziklagerincen épült felsővár teljes feltárása megtörtént, sőt a felsővár északnyugati oldalán található hegyoldal pihenőjén kialakított alsóvár néhány kutatóárokkal történő vizsgálatára is lehetőség nyílt.

5 / 10

Salgó vára: Magyarország középkori öröksége

FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné

Miért érdemes ellátogatni Salgó várához?

Salgó vára kiváló lehetőséget nyújt a történelem szerelmeseinek, hogy betekintést nyerjenek Magyarország középkori múltjába. Az erődítmény falai már szinte a földdel váltak egyenlővé, igazából csak a főépület látszik eredeti formájában. A még megmaradt részletekből arra lehet következtetni, hogy a vár új korában három részből állt: a szikla tetején a felső vár magasodott, ezt a középső vár követte. Az alsó vár nyomait az északnyugati oldalon található néhány rom őrzi. Ezek között sétálva azonban elképzelhetjük, milyen lehetett az élet a középkori várban, és milyen kihívásokkal néztek szembe az itt élők és harcolók, hiszen a maradványok mind a múlt egy darabját hordozzák magukban.

A vár környéke a természetkedvelők számára is ideális úti cél. A Karancs-Medves vidékének erdőségei, völgyei és hegyei lenyűgöző látványt nyújtanak, és számos túraútvonal közül választhatunk. A várból nyíló kilátás különösen szép, és jó időben akár a Tátra hegyei is láthatóak.

A vár és környéke kiváló helyszín családi kirándulásokhoz is. A könnyen megközelíthető útvonalak és a lenyűgöző természet minden korosztály számára élvezetes időtöltést biztosítanak. A gyerekek számára különösen izgalmas lehet a vár felfedezése, a történelmi emlékek megismerése és a természet közelsége.

A vár és környéke a fotósok számára is igazi paradicsom. Az év minden szakában lenyűgöző képeket készíthetünk itt, legyen szó akár a várromokról, a természet csodáiról vagy a kilátásról. A várromról csodálatos körpanoráma nyílik a környező hegyekre és településekre. Feltűnik innen a szemlélődő előtt a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny vonulata, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható Salgó várából.

9 / 10

Salgó vára: Magyarország középkori öröksége

FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné

Hogyan érhetjük el Salgó várát?

Salgó vára könnyen megközelíthető autóval. Budapesttől mintegy 120 kilométerre található, és az M3-as autópályán, majd a 21-es főúton haladva érhetjük el a legkönnyebben. A várhoz vezető utakat jól kitáblázták, így könnyen megtalálható.

Tömegközlekedéssel is elérhető a vár. Salgótarján városáig vonattal vagy autóbusszal utazhatunk, onnan pedig helyi járatokkal vagy taxival közelíthetjük meg a várat. A környéken több túraútvonal is található, amelyek a várhoz vezetnek, így akár gyalogosan is nekivághatunk a kirándulásnak.

Salgó vára egész évben ingyenesen látogatható.

Kapcsolódó