Rudabányai-tó: mély meder, meredek partfalak, különleges színek

Itthon

2026. április 14. Halász Gabi Lilla Prepok

Megosztás:

A Rudabányai-tó Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Rudabánya közelében fekszik, egy egykori külszíni vasércbánya helyén.

Nem nagy tó: nagyjából 300 méter hosszú, átlagos szélessége 80 méter körüli, mégis az ország egyik legismertebb bányatava lett. Ennek fő oka a rendkívüli mélysége és a látványa. A róla szóló ismertetések gyakran 60 méteres legnagyobb mélységet említenek, ezért sokszor Magyarország legmélyebb tavaként emlegetik.

A tó mai alakját nem a természet formálta ki a kezdetektől, hanem a bányászat. A rudabányai külfejtés megszűnése után a mélyebben fekvő bányarészeket fokozatosan feltöltötte a víz, és a korábbi fejtések helyén létrejött a mai bányató. A meder formája ezért szabálytalan, a partfalak több helyen meredekek, a víz pedig gyorsan mélyül. Mai arculatát ma is meghatározza az egykori bánya szerkezete.

1 / 10

Rudabányai-tó: mély meder, meredek partfalak, különleges színek

FOTÓ: Lilla Prepok

Rudabánya neve is az ércekhez kötődik

A település története évszázadok óta összefonódik a bányászattal, ezt pedig már a neve is világosan mutatja. A szláv eredetű ruda szó jelentése érc, vasérc, illetve vasas vörös föld. A várost elsőként 1299-ben említik „Ruda” alakban, vagyis a név közvetlenül arra a földtani adottságra utal, amely hosszú időn át meghatározta a település életét.

A település már a középkorban is jelentős volt: a 14. században elsősorban ezüstöt és rezet bányásztak itt, és a század végére a felső-magyarországi bányavárosok közé tartozott. A későbbi korszakokban a vasérc került előtérbe, de a város bányászati jelentőségét már jóval korábban megalapozták a nemes- és színesfémek.

A táj ma is őrzi a bányamúltat

A mai vízfelület helyén korábban külszíni fejtés működött. A bányaművelés nyomai ma is jól felismerhetők a tó környezetében: a partvonal szabálytalan, a meder helyenként hirtelen mélyül, a partfalak pedig több szakaszon meredeken emelkednek a víz fölé. Ettől a Rudabányai-tó egészen más képet mutat, mint egy természetes eredetű állóvíz. Nem kisimult tópart fogadja az embert, hanem egy olyan táj, amelynek formáját máig a bányászat határozza meg.

Miért olyan különleges a színe?

A Rudabányai-tó egyik legfeltűnőbb sajátossága a színe. A víz a fényviszonyoktól függően kékes, zöldes vagy türkizes árnyalatot is felvehet, ami a mély mederrel és a meredek partfalakkal együtt egészen szokatlan látványt ad. Éppen ezért lett a tó az egyik legtöbbet fényképezett hazai bányató. Nem a mérete hat először, hanem az, ahogyan a víz és a bányafalak együtt kirajzolják ezt a szűkebb, mélyre húzódó medencét.

6 / 10

Rudabányai-tó: mély meder, meredek partfalak, különleges színek

FOTÓ: Lilla Prepok

Nemcsak látványos, tudományosan is fontos hely

Rudabánya neve nemcsak a bányászat miatt ismert. A környékhez kapcsolódik a Rudapithecus hungaricus lelőhelye is, amely nemzetközi jelentőségű az emberszabású főemlősök evolúciójának kutatásában. A Rudapithecus hungaricus mintegy 10 millió évvel ezelőtt élt, kihalt emberszabású ősmajom volt. Maradványai a Majomsziget nevű területen kerültek elő.

2016-ban tanösvény is létesült a tó közelében, amelynek táblái a bányászat történetéről, az őskörnyezetről és a környék természeti értékeiről adnak információt. Az útvonal bejárása közben a bányagödör látványa is több pontból feltárul.

Hogyan juthatunk el a Rudabányai-tóhoz?

A Rudabányai-tó autóval és tömegközlekedéssel is megközelíthető. Rudabánya Miskolctól közúton nagyjából 37–38 kilométerre fekszik, így autóval viszonylag gyorsan elérhető.

Kapcsolódó