A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rudabánya Miskolctól mintegy 40 kilométerre fekvő település.

Története a régmúlt időkre vezethető vissza, és már az ókorban is fejtettek ott vasércet a kelták, az Anjou-korban, a 14. században pedig elsősorban aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak a településen. Neve, amely szláv eredetű, szintén a vasércre utal.

A 19. század végén kezdődött a nagyipari vaskitermelés, amely a kimerülő telepek miatt ráfizetésessé és gazdaságtalanná vált, és 1985-ben végleg beszüntették. Az elhagyott tárnákat és külszíni fejtéseket pedig szépen lassan visszavette a természet.

A dermesztően hideg mélységeket rejtő türkizkék színű rudabányai-tó a bányaművelés 1985-ben történt megszűnése után alakult ki, az egykori Vilmos és Andrássy bányarész határánál fekvő kettő karsztos medrű tavacska összeolvadásával.

A Rudabányai-tó mintegy 300 méter hosszú, az átlagos szélessége pedig 80 méter körüli, legmélyebb pontja 60 méter mélyen van.

fotó © Attila Tamas | Csodálatos Magyarország

A tavat a külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket már teljesen visszahódította a természet és a kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal festői képet mutat.

A napfényes időben a türkiz és a smaragd megannyi árnyalatában játszó víztömeg színe valóban a tengerére emlékeztet csakúgy, mint az áttetszősége.

fotó © Attila Tamas | Csodálatos Magyarország

fotó © Attila Tamas | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Az erdős hegyoldalakkal körbevett mesterséges tó, a Lázbérci víztározó

A Bükk északi részén fekvő Lázbérci-tó Észak-Magyarország egyik legnagyobb víztározója.