Feked, a 200 fős baranyai aprófalu, melynek minden szeglete látványosság
A települést nem csak lenyűgöző természeti környezete, hanem hangulatos utcái, mesés portái teszik varázslatossá.
Fekedet, a sváb Hollókőnek is nevezik hagyományos parasztházai és máig őrzött kulturális kincsei miatt. A településen több mint negyven épített emlék – lakóházak, kovácsoltvas kerítések és kapuk, pincék, gazdasági épületek, és egy kőfeszület – került örökségvédelem alá.
A homlokzatok különleges kiképzéseikkel, az oromzatok festett és vakolt díszeikkel olyanok, mintha mesebeli díszletek lennének.
A település nevét Feketh alakban egy Árpád-kori okmányban, majd egy 1372-es birtokösszeírásban is említik, Feked ekkor a cikádori (bátaszéki) ciszterci apátság birtoka volt. Valószínű, hogy a török hódoltságig folyamatosan lakott település volt.
Az 1600-as években elnéptelenedett, majd a török uralom után, az 1720-as évektől népesült be újra a németországi Fulda környékéről. A községet a mai napig többnyire a betelepített németek leszármazottai lakják, akik magukkal hozták kultúrájukat és szokásaikat.
A parasztházak homlokzatai, tornácai, különösen magas és keskeny bejárati ajtói egyedi képet kölcsönöznek a településnek
A 18. század második felében már szépen gyarapodott a falu, virágkorát a 20. század elején élte: 1910-ben már 901 lakost írtak itt össze.
A világháborúk, és az azt követő események azonban megviselték a közösséget: 1947. szeptember 15-én, a német kollektív bűnösségére hivatkozva, kitelepítettek 36 családot Fekedről, s házaikba felvidéki, Isaszeg környéki és Zala megyei családokat telepítettek. A fekediek azonban nem adták fel, sorra hazaszöktek, s szívós munkával visszaszerezték elkobzott vagyonukat.
A hatvanas évektől azonban gyors népességfogyás következett be, a fiatalok a városba mentek s ott is maradtak, ma a falu lakosszáma nagyjából 200 körül mozog.
A falu arculatát meghatározza a 20. század első harmadában épített parasztházak sora.
A fekedi porták azonos felépítésűek
A telek legalacsonyabb pontján, az utcai részen van a lakóépület, mögötte a baromfi- és disznóólak, felettük kukoricagóré. A pajta után az épületek sorát a présház és a pince zárja, felette a hofstell, vagyis a konyhakert van.
A falu központjában áll a Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom. Egy korábbi fatemplom helyén 1765-ben építették barokk stílusban, s 1846-ban bővítették.