A veszélyes gyönyörűség: a Rudabányai-tó

Itthon

2020. december 30. Halász Gabi Nagy Róbertné Tóth Erika

Megosztás:

Mégpedig egy kristálytiszta, türkiz színű bányató, amelynek szépsége vetekszik veszélyességével.

Rudabánya, a kevesebb mint 3000 lelket számláló település, egykor virágzó bányaváros volt, ennek köszönhető hazánk egyik legmélyebbnek és egyben legveszélyesebbnek titulált tava.

A Rudabányai-tó a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését.

Hossza mintegy 300, átlagos szélessége körülbelül 80 méteres. Legmélyebb pontja megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize.

fotó © Nagy Róbertné Tóth Erika | Csodálatos Magyarország

Partját a külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat.

A geológiai különlegességnek sem utolsó bányató látképe igazán magával ragadó.

fotó © Nagy Róbertné Tóth Erika | Csodálatos Magyarország

Bár a bányató kékeszöld, tiszta vize fürdőzésre csábítóan mutogatja magát, tilos a vízbe menni a hirtelen mélyülő partja, valamint a vízfelszín alatt rejtőzködő, halálos sziklák miatt.

Élővilága viszonylag szegényes: az egész évben hűvös víztömegben csak néhány halfaj korlátozott számú egyede él, soha nem volt tömeges halbetelepítés, így pont a horgászok számára nem egy paradicsom.