A Rudabányai-tó, amely mélysége és szépsége miatt is egyedülálló

Rudabánya, a kevesebb mint 3000 lelket számláló település egykor virágzó bányaváros volt, ennek köszönhető hazánk legmélyebb és talán legveszélyesebb tava.

Rudabánya nevét az 1965-ben megtalált, tíz millió éves ősmajom lelete is ismertté tette. No, de kanyarodjunk vissza a bányászathoz, hiszen a területen már az őskorban is fejtettek vasércet a kelták. A 14. században elsősorban aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak a településen, amelynek szláv eredetű neve szintén a vasércre utal: a ruda szó ércet, vasércet, illetve vasas vörös földet jelent.

A nagyipari vaskitermelés a 19. század végén kezdődött el, és 1945 után érte el a tetőpontját. A kimerülő telepek miatt ugyanis ráfizetésessé és gazdaságtalanná vált vasércbányászat, melyet 1985-ben végleg be is szüntettek.

Az elhagyott tárnákat és külszíni fejtéseket pedig szépen lassan visszahódította a természet.

A Rudabányai-tó a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett, eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését.

Hossza mintegy 300, átlagos szélessége körülbelül 80 méter. A felszíntől számítva 60 méteres mélységben lehet elérni a mederaljzat legmélyebb pontját, ahol már 7 atmoszféra a vízoszlop abszolút nyomása.

fotó © Molnár Anita | Csodálatos Magyarország

A szinte alig létező, rendkívül gyenge vertikális áramlás miatt a Rudabányai-tó víztömege erősen keresztrétegzett, a tó víztömegében több, egymástól éles határral elválasztódó hőváltó réteghatár található.

Amíg nyáron a tartós napsugárzás hatására akár +24-25 Celsius fokra is felmelegedhet a felszín, addig odalent, a 60 méter körüli mélységben már csak +6 fok körüli dermesztő hideg uralkodik.

Bár a bányató kékeszöld, tiszta vize fürdőzésre csábítóan mutogatja magát, tilos a vízbe menni a hirtelen mélyülő partja, valamint a vízfelszín alatt rejtőzködő, halálos sziklák miatt.

Környezete lenyűgöző.

fotó © Molnár Anita | Csodálatos Magyarország

A Rudabányai-tó nemcsak képletesen szolgál rá a tengerszem elnevezésre, hanem vizének átlátszósága miatt is.

fotó © Molnár Anita | Csodálatos Magyarország

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!