FOTÓ: Méhn Tibor
FOTÓ: Méhn Tibor
FOTÓ: Méhn Tibor
FOTÓ: Méhn Tibor
FOTÓ: Méhn Tibor
FOTÓ: Méhn Tibor
Itthon
Pécsvárad: Baranya történelmi kisvárosa a Zengő lábánál
Pécsvárad azok közé a magyar kisvárosok közé tartozik, ahol a táj, a történelem és az épített örökség szinte elválaszthatatlan egységet alkot.
Már az első benyomás is ezt erősíti: a Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Zengő lábánál fekvő település egyszerre áraszt hegyvidéki hangulatot és nyugodt kisvárosi légkört.
Pécstől alig 15 kilométerre, a 6-os főút mentén fekszik, mégis olyan világba érkezik az ember, ahol a múlt és a természet különösen szoros kapcsolatban él egymással.
Pécsvárad elhelyezkedése és természeti környezete
Pécsvárad Baranya vármegyében, a Keleti-Mecsek peremén található. Fekvése kifejezetten látványos: a város mögött emelkedik a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő, a környéket pedig erdős hegyhátak, völgyek és domboldalak formálják. Ez a természeti háttér nemcsak széppé, hanem különösen értékessé is teszi a települést, hiszen a térség a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.
A környező erdők és gyepek gazdag élővilágnak adnak otthont. A Nagy-mező és az Arany-hegy környéke több védett növényfaj miatt is ismert, a táj egyik legnagyobb különlegessége pedig a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. Tavasszal különösen látványos ez a vidék, de az év többi részében is jól érezhető, hogy Pécsvárad nem csupán történelmi helyszín, hanem a természet közelsége miatt is vonzó úti cél.
A település karakterét nagymértékben meghatározza ez a környezet. Pécsvárad nem egyszerűen egy múltidéző kisváros, hanem olyan hely, ahol a történelmi emlékek harmonikusan simulnak bele a dombvidéki tájba. Aki ide érkezik, egyszerre találkozik középkori örökséggel, barokk kori városképi elemekkel és a Mecsekhez kapcsolódó kirándulóhangulattal.
Pécsvárad története
A Zengő déli lejtője már nagyon régóta lakott terület. A környéken feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban is megtelepedtek itt emberek, később pedig a római korból is kerültek elő emlékek. A település történetének igazi jelentősége azonban a magyar államalapítás korában bontakozott ki.
Pécsvárad nevét leginkább az itt alapított bencés monostor tette országosan ismertté. A hagyomány szerint Szent István alapította a monostort, amely hamar az állam- és egyházszervezés fontos központjává vált. A pécsváradi bencés központ a legkorábbi magyarországi monostoralapítások közé tartozott, és meghatározó szerepet játszott abban, hogy a település már a középkorban a térség egyik jelentős központjává emelkedett.
A monostor nemcsak vallási szerepet töltött be. A korai Magyar Királyság idején az ilyen központok egyszerre voltak a hit, a műveltség, az írásbeliség és a gazdálkodási ismeretek helyszínei. A bencések jelenléte szervezettebb egyházi és gazdasági életet hozott a vidékre, így Pécsvárad jóval több volt egyszerű településnél: a kialakuló keresztény állam egyik fontos dél-dunántúli bázisává vált.
A ma pécsváradi várként ismert épületegyüttes története szintén különleges. Bár a neve várat idéz, valójában nem klasszikus hadi erősségről van szó. Az egykori központ erődített monostorként működött, vagyis falai és védművei elsősorban az itt élők védelmét szolgálták. Ez adja a hely sajátos karakterét is: Pécsváradon nem egy végvári múltú erősséggel találkozunk, hanem egy olyan középkori egyházi központtal, amely az évszázadok során erődített formát öltött.
A település arculata a későbbi századokban is folyamatosan formálódott. A középkori örökség mellé újabb rétegek társultak, a török kor és az azt követő újjászerveződés pedig tovább alakította a város képét. Pécsvárad mai hangulatának egyik legnagyobb értéke éppen ez a sokrétűség: a középkori alapok, a barokk átépítések és a modern kori helyreállítások együtt rajzolják ki a település mai arculatát.
A 18. század különösen fontos korszak volt a város életében. Ekkor épült fel a ma is álló Nagyboldogasszony-templom, amely a barokk kori megújulás egyik meghatározó emléke. Az építkezés 1757-ben kezdődött, a templomot pedig 1767-ben szentelték fel. A templom nemcsak vallási központként jelentős, hanem a városkép alakításában is fontos szerepet játszik.
A 20. század második felében megindultak azok a feltárások és helyreállítások, amelyeknek köszönhetően Pécsvárad múltja ma is jól látható és értelmezhető. A régészeti munkák, a restaurálások és a műemléki helyreállítások tették lehetővé, hogy a város ma a térség egyik legfontosabb történelmi és kulturális úti célja legyen.
A legfontosabb pécsváradi látnivalók
Pécsvárad legismertebb látnivalója kétségtelenül a kolostorvár. Ez a település történelmi magja, és egyben az egyik legfontosabb olyan magyarországi műemléki együttes, amely közvetlenül kapcsolódik az államalapítás korához. A város másik meghatározó épülete a Nagyboldogasszony-templom, amely a 18. századi újjáépítés egyik legfontosabb emléke. A barokk templom jól mutatja, miként alakult át Pécsvárad arculata a középkori monostori központból egy újkori kisvárossá. Méltóságteljes megjelenésével ma is meghatározza a település központjának képét.
A Szentháromság tér épületegyüttese külön figyelmet érdemel. A Városházát 1857-ben építették neogótikus stílusban Gianone Ágoston, svájci–olasz származású építész tervei szerint. Előtte áll a Szentháromság-szobor, amely 1816-ból való, és gyógyító, illetve védőszentek alakjai mellett Pécsvárad patrónusát, Sárkányölő Szent Györgyöt is megjeleníti. A tér túloldalán a régi városháza épülete áll, amely ma általános iskolaként működik.
Pécsvárad kiemelkedő műemléke a Mindenszentek temetőkápolna is, amelyet a település első plébániatemplomaként tartanak számon. A jelenleg is álló épület korát a 11–12. századra becsülik, de a 2014-es külső falfeltárás során előkerült bizánci stílusú ablak arra utal, hogy eredete akár korábbra is visszanyúlhat. Az írásos források szerint falai között temették el Domoszló herceget, akit később az apátságban helyeztek végső nyugalomra. Az eredetileg román stílusú templomot később gótikus elemekkel bővítették, majd a 18. században barokk stílusban építették át. Sokáig a mai Nagyboldogasszony-templom mellett is plébániatemplomként szolgált.
A református templom szintén fontos eleme Pécsvárad épített örökségének. Az 1783 és 1785 között emelt, késő barokk templomot a 19. század első felében klasszicista, majd a század közepén historizáló stílusban alakították át részlegesen. Tetőszerkezetét és tornyát 1996-ban újították fel. A templom mellett álló református lelkészlak a 18. század végén épült barokk stílusban, homlokzatát a 19. század második felében historizáló formában alakították át. A paplak és melléképületei ma is hatásosan zárják le a Kossuth tér északi oldalát.
Pécsvárad egyik legnagyobb természeti vonzereje a Zengő. A Mecsek legmagasabb csúcsa nemcsak a túrázók körében népszerű, hanem a környék egyik legszebb panorámáját is kínálja. A csúcsra Pécsváradról is vezetnek turistautak, így a város a kirándulások egyik természetes kiindulópontja.
A Zengő felkeresése azért is különleges, mert innen válik igazán érthetővé Pécsvárad fekvése. A hegy és a város kapcsolata szoros: a település történelmi karaktere és a táj szépsége innen nézve különösen látványosan kapcsolódik össze.
Pécsvárad közelében található a Dombay-tó, amely a város pihenő- és kirándulóhelyei közé tartozik. A tó fiatalabb látványosság, mint a város középkori emlékei, mégis régóta hozzátartozik Pécsvárad arculatához. Nyugodt természeti környezete miatt kedvelt célpont azok számára, akik a történelmi séta mellé egy kis csendes kikapcsolódást is keresnek.
A város kulturális kínálatához tartozik a Samu Géza Múzeum is, amely az egykori Hegyi iskola épületében kapott helyet. Az épület 18. századi eredetű, 1823-ban klasszicista stílusban alakították át és bővítették emeletessé. A város kulturális kínálatához tartozik a Samu Géza Múzeum is, amely az egykori Hegyi iskola épületében kapott helyet. Az épület 18. századi eredetű, 1823-ban klasszicista stílusban alakították át és bővítették emeletessé.
Miért érdemes felkeresni Pécsváradot?
Pécsvárad legnagyobb ereje abban rejlik, hogy kis területen belül rendkívül gazdag élményt kínál. A korai magyar történelem emlékei, a barokk városkép, a természetvédelmi környezet, a helyi hagyományok és a kirándulási lehetőségek együtt adják a település különleges karakterét.
Ez a mecseki kisváros egyszerre szól a történelem iránt érdeklődőknek, a természetjáróknak és azoknak is, akik nyugodt, karakteres úti célt keresnek.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
10 csodálatos Árpád-kori templom, mely túlélte a történelem viharait
Listánk jól, és kevésbé ismert templomokat tartalmaz, melyeket érdemes felkeresni, hiszen megérnek egy misét.
Itthon
