Letették a soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és Romkert alapkövét
A fejlesztés megvalósítása során a belső átjárók összekapcsolásával az önállóan megközelíthető és feltárható három Fő téri épület köztéri megjelenése továbbra is önálló karakterű marad.
2020. szeptember 30-án írták alá a turisztikai fejlesztés kivitelezési szerződését, október 22-én pedig ünnepélyes keretek között letették a soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és Romkert alapkövét.
A több mint 3,2 milliárd forint értékű fejlesztés a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében uniós és hazai források felhasználásával 2022 nyaráig valósul meg.
György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az alapkőletételi ünnepségen elmondta: a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében összesen 60 milliárd forintból nyerik vissza régi szépségüket a magyarországi várak és kastélyok.
Hozzáfűzte: a soproni Múzeumnegyed-projekt során a város főterén álló, már múzeumként működő Fabricius-házat, az egykor lakóházként funkcionáló Tábornok-házat, valamint a Storno-házat kapcsolják össze úgy, hogy azok belülről átjárhatók legyenek, egyetlen múzeumi egységet alkossanak.
A fejlesztés tartalmazza
- a Tábornokház átalakítását, felújítását, udvarlefedését
- a Fabricius-ház utcai, – és udvari oldalszárnyának, és az épületek mögötti függőkertnek a felújítását.
Az újonnan kialakított fogadótér a Tábornokház fedett belső udvara lesz, s ehhez kapcsolódnak majd a különböző látogatóbarát kiszolgáló funkciók, mint például a jegypénztár, információs pult, vizes blokkok, akadálymentes mosdó, babaszoba, ruhatár, ajándék bolt és kávézó. A fogadótéri lift fogja biztosítani mind a három épület vendégtereinek akadálymentes megközelíthetőségét.
A múzeumi terekben és közlekedőkben az infokommunikációs eszközökkel lehet az egyéni tárlatlátogatás lehetőségét biztosítani. A várfal szélességében kialakított függőkert – a történelmi városmagban – a közösségi és kulturális terek mellett nemcsak a kávézó és az intim zöld tér harmonikus illeszkedését fogja biztosítani, hanem megteremti az összeköttetést a korábban már felújított Tűztoronnyal is.
Az épületekben a kisebb szerkezeti beavatkozásokon kívül a belső burkolatok, vakolatok újulnak meg. Az épületek egybenyitásával faláttörésekre, a közlekedési terek átalakítására kerül sor. A korábban lakásokat magában foglaló Tábornokház esetén szükséges a múzeumi funkció szerinti belső térrendszer átalakítása. A Tábornokháznál új pince rész és liftakna és acélszerkezetű lift kerül kialakításra. Az udvar lefedése 188 négyzetméter alapterületű térhálós acélszerkezet kialakításával történik. A Tábornokház belső udvar – kapualj csatlakozásánál a szabadon maradó falpillér megerősítésre szorul, a lakótoronyban pedig új vasbeton lépcső készül és a teljes villamos hálózat megújításra kerül.
Az épületek szerkezeti munkái között szerepel a Fabricius-házban új vasbeton pincelépcső építése, boltozatváll megerősítése, az épület padlásfödémjének megerősítése, valamint fűtés korszerűsítése, és a teljes elektromos rendszer felújítása fog megtörténni. A Storno-házban az áttörések során új nyílászárók és új közlekedő vonalak alakulnak ki.
Sopron római kori múltjához kötődik a Kőtár, amelynek gazdag leletanyagát élményszerűen bemutatható audiohatások és interaktív múzeumpedagógia alkalmazásával tervezik megújítani („Suttogó kövek”).
„Háromezer év a Borostyánkő út mentén” című régészeti kiállítás alakítanak ki, amely az illírek, kelták, rómaiak és a honfoglaló magyarság életét, kultúráját, valamint Sopron várossá válásának történetét (XIII-XVI. sz.) mutatja be. Emellett a Fabricius-házban lévő 17. és 18. századi polgári lakás kiállítás is fejlesztésre kerül, mely a soproni polgárság lakáskultúrájának és életmódjának változásait mutatja be.
A cél egy olyan interaktív kiállítás létrehozása, mely a város- és országtörténet hiányzó elemét, a korona és Sopron kapcsolatát mutatja be, valamint unikális bemutatási módot kínál a középkori koronázási szertartások rítusainak megismeréséhez. A tervek között szerepel egy 19. századi soproni polgári lakáskultúrát és hétköznapokat bemutató enteriőr kiállítás létrehozása, amely a Tábornokházban kerül kialakításra. Bemutatásra kerül a Storno gyűjtemény, amely a művészcsalád gyűjteményét mutatja be azokban a szobákban, amelyet a család 1875-1984-ig lakásként használt. A fejlesztés során kialakításra kerül egy helytörténeti kiállítás, amely Sopron város és az egykori Sopron megye történetét mutatja be a XVII. századtól egészen a XX. századig, végig követve a mindennapok világát, az életmód és a divat változását. A tervek között szerepel egy központi múzeumi könyvtár és kutatóhelyiség létrehozása, amely egyedi, kutatható iratokat tartalmaz.
Alapvető fontosságú a három ház összekapcsolásával létrejövő múzeumi egység átlátható közlekedési rendszerének kialakítása, melynek kiinduló pontja a Tábornokház főbejárata, illetve fogadótere lesz. A látogató a Tábornokház fogadóterébe ingyenesen beléphet, innen szintén díjmentesen juthat el a múzeum Függőkertjébe, innen tovább pedig a Tűztoronyba és viszont, továbbá, szabadon bejárhatja az épületegyüttes közönségforgalmi tereit és bizonyos interaktív egységeket (pl. a Sopron és a korona kiállítás utolsó termét) anélkül, hogy jegyet váltana.
A kiállításokat azonban csak a jegyet váltó vendégek tekinthetik meg.
A fogadótérből indulva (különböző, vagy kombinált jegyet váltva) több útvonal közül választhat a látogató. Megtekinthet akár több épületen átívelő tematikus kiállításokat, vagy akár egy-egy épületben berendezett önálló kiállítást is.