A Modern városok és a Magyar falu program célja azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyekkel beléphetünk a 21. századba – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sopronban a mintegy kétmilliárd forintból felújított Lenck-villa átadóünnepségén.

Gulyás Gergely a Modern városok program részeként felújított épület átadásán kiemelte: a feltételek megteremtésének egyik fontos része az épített örökség fejlesztése. Úgy fogalmazott: a műemlékek “egyszerre beszélnek múltról, és jelentenek örökséget, amelyet méltó módon, üzenetét megértve, értékeit megőrizve hasznosítani szükséges”.

“Nem romokat akarunk őrizni” – folytatta, hanem szép környezetben szeretnénk élni, amely “egyszerre tiszteli a hagyományt és alkalmazkodik a kor elvárásaihoz”.

Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Farkas Ciprián polgármester (b-j) a Lenck-villa átadóünnepségén Sopronban 2020. október 8-án. MTI/Filep István

Az épített örökségnek a jövőbe vetett bizalmat kell megjelenítenie, valamint a reménységet, hogy “a falak nem csupán túlélnek minket, hanem hozzátéve a magunkét, mi is értékes örökségül adhatjuk azokat” a következő generációknak – mondta.

A múzeum feladata az – tette hozzá -, hogy “a látogató előtt felragyogjon a múlt és beszéljen mindarról, ami fontos volt az életben, hogy végül a dolgok legmélyén összetartozunk azokkal, akik előttünk jártak és azokkal, akik utánunk jönnek”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy az ország akkor juthat “egyről a kettőre, ha túllépve a szembenálláson, meg tudjuk találni a közös munka terepeit, ahol alkotni lehet”. Sopron megújulása jó és előremutató példa erre – mondta.

Fotó: Griechisch Tamás

Aki Sopronban él, vagy egyszer járt már a városban, az az “időtlen minőséget” élvezheti, vagy viheti haza magával.

Kiemelte, hogy a város már az Árpád-kortól kezdve fontos szerepet játszott a nemzet életében. Sopronban nemcsak a jelenre ügyeltek, hanem a múltra is, mert “mindig is a magyar műemlékvédelem egyik mintavárosa volt”.

Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője beszédében felidézte a Lenck-villa történetét. A villát Lenck Emil kereskedő építtette 1890-ben neoklasszicista-eklektikus stílusban. Falai között élt egykor VIII. Frigyes dán király is, de az 1990-es bankválság miatt a Lenck család eladta az épületet.

Fotó: Griechisch Tamás

A soproni önkormányzat vásárolta meg és múzeumként működött egészen addig, amíg állagromlás miatt be kellett zárni 1990-ben. Több kísérlet is volt a felújítására, amely végül teljeskörűen 2018-ban indult el – mondta.

A villa a mai naptól újra a város egyik fontos közművelődési intézménye – tette hozzá.

Fotó: Griechisch Tamás

Farkas Ciprián polgármester beszédében azt emelte ki, hogy 2010-ben egy új korszak kapujába lépett az ország, a rombolást az építés váltotta fel, amelyet az élet minden területén lehet látni. Úgy folytatta, hogy a megújulás jelei városszerte tapasztalhatók, hiszen még soha nem valósult meg egyszerre annyi fejlesztés Sopronban, mint napjainkban.

Fotó: Griechisch Tamás

Részletezte, hogy a Modern városok program részeként elkészült a Lenck-villa, múlt csütörtökön átadták a felújított és újraszentelt Szent Mihály-templomot, épül a belvárosi múzeumnegyed, az Árpád utcai parkolóház és a Lővér uszoda. Elkezdődnek a munkálatok a Fertő-parton, év végére pedig elkészül az M85-ös gyorsforgalmi út, amellyel a város becsatlakozik az országos autópálya-hálózatba.

A villa a felújítással visszakapta korábbi múzeumi funkcióját, a Soproni Múzeum egy interaktív néprajzi, kézműipari kiállítóhelyet alakított ki benne.

Fotó: Griechisch Tamás