Itthon
Ez az Erdőbényei-tó, amelyet erdőbényei bányatóként vagy Mulató-hegyi tengerszemként is emlegetnek. A látványt a kőzetfalak „amfiteátruma” adja meg igazán: a bánya nyers formái idővel tájképi élménnyé szelídültek.
Erdőbénye Tokajtól kb. 22–24 km-re fekszik, Miskolctól pedig nagyjából 60 km körüli távolságra, útvonaltól függően. A települést a források a 14. század elejéről már említik; a helyi összefoglalók szerint 1331-ből ismert az első írásos adat (Erdő-Benje néven), miközben más összefoglalók későbbi évszámot is közölnek.
A birtoklástörténet évszázadokon át változatos: a források említik többek között a Berényiek, majd Belecsényi István, Pallagi István, később a Pálóczyak, Gerencséri Balázs, majd a Rozgonyiak nevét. 1486-ban a Lorántffyak és a Rákócziak kezébe került. II. Rákóczi Ferenc adományaként több család birtokolta, végül az Erdődyek kapták meg. A középkor folyamán Erdőbénye még két különálló részből, Mező- és Egyházas-Bényéből állt.
A hatalmas erdőségekkel és kiváló adottságú szőlőhegyekkel bíró Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik jelentős települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. 1604-től a Rákóczi-birtok részeként fejlődésnek indult: a Rákócziak gazdasági központot alakítottak ki, nagy kúriát építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere. Erdőbénye borkereskedelemmel összefüggő jelentőségét jelzi, hogy volt idő, amikor a település egyszerre több mint száz bodnárnak adott munkát.
Az Erdőbényei-tó nem természetes eredetű: a 230 méter magas Mulató-hegy hajdani kőbányájának, a Hubertus-kőfejtő üregében, a bányaudvar mélyedésében alakult ki. A leírások szerint az 1983-as bezárást követően a mélyedés vízzel telt meg, és létrejött a ma látható bányató.
A Mulató-hegy ásványtanilag is ismert lelőhely: a szakirodalom a mauritzitet Erdőbénye jellegzetes előfordulásaként említi, és több összefoglaló szaponit-változatként tárgyalja.
A tóval kapcsolatban több helyen szerepel, hogy a vízfelület kb. 4,3 hektár, a mélysége pedig helyenként 25 métert is elérhet. A meredek partfalak és a jelentős mélység együtt adják azt a „tengerszem” érzetet, amely miatt a helyiek – a környék más, hasonló jellegű bányatavaihoz hasonlóan – gyakran így nevezik.
Az Erdőbényei-tó ereje a kontrasztokban van: egykori bányaudvarból lett víztükör, ahol a kőfalak drámaisága és a víz nyugalma egyszerre van jelen. A „tengerszem” név nem véletlen: a meredek partfalak és a jelentős mélység együtt teszik emlékezetessé ezt a tokaj-hegyaljai peremen megbúvó, különös tavat.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!