A hegyektől körülölelt községet a honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon.

A Mulató-hegy köré épült, a Zemplén-hegység és az Alföld találkozásánál fekvő Erdőbénye első írásos említése 1311-ből való, ekkor a neve Erdő-Benje volt.

HIRDETÉS

fotó: Liptai Anikó | Csodálatos Magyarország

A település határában, a 230 méter magas Mulató-hegy hajdani kőbányája területén jött létre egy  kristálytiszta vizű tó.

fotó: Liptai Anikó | Csodálatos Magyarország

A művelést abbahagyva a süllyesztő gödörben felemelkedett a víz, majd azt a termelés újraindításával az 1950-es években újra leszívták. Ezután a tulajdonosi és bányaművelési változások miatt az 1990-es évek elejétől a különleges vízminőségű 20 méter mély hatalmas bányató 3 millió köbméter vizét ismét felengedték.

A helyiek a környék más azonos jellegű bányatavához hasonlóan tengerszemnek neveznek el és horgásztóvá alakítottak át.

fotó: Liptai Anikó | Csodálatos Magyarország

Erdőbénye környéke kiváló helyszíne a hosszabb,vagy rövidebb túráknak.

fotó: Liptai Anikó | Csodálatos Magyarország

fotó: Liptai Anikó | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A festői szépségű Zemplén öt legszebb vára

A meredek csúcsokon emelkedő erődítmények a viszontagságos magyar történelem tanúi: Boldogkő, Regéc, Füzér, Sárospatak, Szerencs.