Erdőbénye, a Tokaj-Hegyaljai borvidék hangulatos kis falvacskája

Itthon

2022. május 9. Halász Gabi Eszter Ockenfusz-Pék

Megosztás:

Miskolctól kevesebb mint 60, Tokajtól pedig mintegy 20 kilométerre fekszik Erdőbénye, amely mesés természeti környezetével, múltjával, épített örökségeivel mindenkit elvarázsol.

A Mulató-hegy köré épült, a Zemplén-hegység és az Alföld találkozásánál elterülő Erdőbénye első írásos említése 1311-ből való, ekkor a neve Erdő-Benje volt. E bájos települést birtokolták a Berényiek, majd Belecsényi István, Pallagi István, később a Pálóczyak, Gerencséri Balázs, majd a Rozgonyiak.

1486-ban Lórántffyak és Rákócziak kezébe került. II. Rákóczi Ferenc adományaként több család kezébe vándorolt, végül az Erdődyek kapták meg. A középkor folyamán még két különálló részből, Mező- és Egyházas-Bényéből állt. A hatalmas erdőségekkel, kiváló adottságú szőlőhegyekkel bíró Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal.

1 / 6

Erdőbénye, a Tokaj-Hegyaljai borvidék hangulatos kis falvacskája

FOTÓ: Eszter Ockenfusz-Pék

1604-tol a Rákóczi birtok része, minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak gazdasági központot alakítottak ki, nagy kúriát építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere. Erdőbénye borkereskedelemmel összefüggő jelentőségét jelzi, hogy volt idő, amikor a település egyszerre több mint száz bodnárnak adott munkát.

A földbe vájt ódon pincék látványa varázslatos.

3 / 6

Erdőbénye, a Tokaj-Hegyaljai borvidék hangulatos kis falvacskája

FOTÓ: Eszter Ockenfusz-Pék

A régióban számos nép is otthonra talált a történelem során, így a kárpátukrán, ruszin, szlovák és más nemzetűek is, melyek egytől egyig megőrizték hagyományaikat.

Erdőbénye jelentős műemlékei az 1548-ban épült támpilléres római katolikus templom, az 1787-ben épült református templom.

4 / 6

Erdőbénye, a Tokaj-Hegyaljai borvidék hangulatos kis falvacskája

FOTÓ: Eszter Ockenfusz-Pék

A település határában, a 230 méter magas Mulató-hegy hajdani kőbányája területén jött létre egy kristálytiszta vizű tó. A művelést abbahagyva a süllyesztő gödörben felemelkedett a víz, majd azt a termelés újraindításával az 1950-es években újra leszívták. Ezután a tulajdonosi és bányaművelési változások miatt az 1990-es évek elejétől a különleges vízminőségű 20 méter mély hatalmas bányató 3 millió köbméter vizét ismét felengedték.