Csesznek vára, valahol a Bakonyban, Valahol Európában

Az 1947-es Valahol Európában mozi a II. világháború utáni első jelentős magyar film volt, melynek története a világháború idején játszódik, szereplői pedig az árván, otthontalanul, bandákba verődött, kóborló gyerekek, akik úgy tartják el magukat, ahogy tudják.

Csesznek települést elsőként 1234-1270 között említik okleveleink, szabálytalan alaprajzú, belső tornyos várát pedig először 1300-ban.

A település neve feltehetően a szláv „csosznek”, „csesznok” (hagyma, fokhagyma) szóból származik, amely szó annak idején az itt nagyszámban őshonos medvehagymát jelölhette.

A település és környéke az Árpád-korban a bakonyi erdőispánsághoz tartozhatott, így eredetileg királyi birtok volt. A 13. században a Csák-nemzetség birtokába került, s hozzájuk köthető a vár – feltehetően tatárjárás  utáni – felépítése is.

fotó: Vincze Zsolt | Csodálatos Magyarország

Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben, majd később a Rákóczi szabadságharc idején kapott, mikor is kezdetben a kuruc csapatok fészkelték be magukat a várba, ahol egy ellátó központot létesítettek a Dunántúlon harcoló alakulataik számára, ill. néhány labanc főtiszt őrzéséről is itt gondoskodtak.

Utolsó tulajdonosai 1634-től az Eszterházyak voltak, akik a 18. század közepére barokk várkastéllyá bővítették.

Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a vár végső leromlását.

Csesznek vára a településen, a Veszprémből Győrbe vezető országút mellett találod.

fotó: Vincze Zsolt | Csodálatos Magyarország

Csesznek napjainkban a Dunántúl egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

fotó: Vincze Zsolt | Csodálatos Magyarország

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!