A vadregényes erdők, szurdokvölgyek, robogó patakok, vízesések, furmányos geológiai képződmények mellett épített örökségekben is gazdag e táj.

A Bakony a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja, egy nyugat-kelet irányú törésvonal osztja két fő részre, az Északi- és a Déli-Bakonyra.

HIRDETÉS

A hegységet nagy valószínűséggel első erdőispánjáról, Comes de Bacon-Gugról nevezték el, aki neve alapján szász származású lehetett. Az elnevezés végső forrása pedig a bükk, illetve a bükköt jelentő kifejezés.

A Bakony hazánk egyetlen olyan hegysége, amely egykoron a betyárok birodalma volt. A szegény családból származó legények gyakran – Robin Hoodként – a gazdagoktól megszerzett javakat az arra rászorulók között osztották szét. Ennek is köszönhető, hogy az amúgy különleges bűnözők, fosztogatók kalandos életét romantika és misztikum lengte körbe, haláluk után hősként emlegetve őket.

Ami egykoron a betyárok rejtekét és életterét adta, a vadregényes, sűrű erdő, a rengeteg barlang és üreg, a gazdag növény- és állatvilág, a friss vizet adó források, most a kirándulóknak, a természetjáróknak nyújt felejthetetlen élményt.

A sok csoda közül kiválasztani tíz szépségét igencsak nehéz feladat, de a CsodalatosMagyarorszag.hu szerkesztősége most mégis erre vállalkozott.

Listánk nem csak természeti, hanem épített örökséget is tartalmaz, olyan helyszíneket, ahova érdemes minden évszakban, akár többször is ellátogatni.

Hubertlaki-tó

Gyilkos-tó, így is nevezik a bakonybéli Hubertlaki-tavat, mivel erdélyi rokonához hasonlóan halott fák csonkjai állnak ki a tó medréből. Helyén egykoron egy égeres állt, erről tanúskodnak a víztükörből kiálló facsonkok. A tó a Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben fekszik, és eredetileg vaditatónak készült. Aprócska, de annál lenyűgözőbb a kis bakonyi tavacska.

fotó © Jónás Attila | Csodálatos Magyarország

Szentkút, Bakonybél

A bakonybéli monostortól nem messze Szentkút, illetve Borostyán-kút néven is ismert ez a bájos hely, ahol a tóvá duzzasztott Gellért, Günther és Mór névre keresztelt forrásokat parkosított terület veszi körül, árnyékot adó lombos fákkal, díszfű félékkel díszítve. A Szentkúttól négy túraútvonal is indul, amely a zarándokok és a turisták számára az elcsendesedést, a belső útkeresést szolgálja.

fotó © Jónás Attila | Csodálatos Magyarország

Cseszneki vár

Romjaiban is méltóságteljesen uralja a Bakony egyik mészkőszirtjét a 13. században emelt Cseszneki vár, melyet Cseszneki Jakab királyi kardhordozó építtetett az 1260-as években. Az erődítmény vesztét egy földrengés, majd egy 1820-ban lecsapott villám miatt tűzvész okozta.

fotó © Andras Jenes | Csodálatos Magyarország

Zirci Ciszterci Apátság

Az apátságot III. Béla király 1182-ben alapította meg, mint a ciszterci rend magyarországi központját. Nem csak órákat, hanem inkább napokat tölthetünk el a látogatóközpontban, érdemes megtekinteni az 1732-ben épült Bazilikát, a középkori romkertet, az Egyháztörténeti Kiállítást, valamint a Műemlékkönyvtárat.

fotó © Csodálatos Magyarország

Tési szélmalmok

A Bakony egyik legmagasabban fekvő települése Tés, mely országos hírnevét elsődlegesen hatlapátú szélmalmainak köszönheti. 1840-ben és 1924-ben épült két szélmalom, nemcsak a falu, hanem az egész Dunántúl kiemelkedő látnivalója.

fotó © Kalász Vivien | Csodálatos Magyarország

Római-fürdő

A Bakony egyik leglátványosabb és legvadregényesebb sziklaszorosa a Római-fürdő, ahol a Gaja patak hatalmas sziklatömbökről dübörög alá a mélybe. A vízesés valójában több kisebb zúgó sorozata, a víz vígül egy sziklákkal szegélyezett medencébe zuhog.

fotó © Vén István | Csodálatos Magyarország

Szarvaskő vára

Az Észak-Bakony lankás dombvidékén, a Bittva-patak völgyében fekszik a kevesebb mint 300 lakosú Döbrönte. A település fölé magasodó sziklaszirten áll Szarvaskő vára, melynek első épületeit Himfy Benedek építtette 1367-1374 között. Feltételezhető, hogy az erődítmény, a Himfyek címerállatáról, a szarvasról kapta nevét.

fotó © Racz Julianna | Csodálatos Magyarország

Iszkaszentgyörgy, Kőpiramis

Hazánk egyetlen kőpiramisát gróf Pappenheim Szigfrid emeltette Iszkaszentgyörgyön, a Piramita-hegy tetejére annak emlékére, hogy rokona azon a helyen vetett véget életének. A piramist az 1960-as években az akkori politikai rendszer leromboltatta, 2014-ben azonban újjáépítették, és egy kellemes pihenőt alakítottak ki körülötte.

fotó © Kovácsné Julika | Csodálatos Magyarország

Úrkúti őskarszt

A Déli-Bakony lankáin terül el Úrkút település, ahol a mangánérc kitermelésekor bukkantak rá a jura kori sziklafalakra. A 100 millió éves őskarsztban tengeri állatok mészvázas maradványait is megtalálták, a 2,2 hektár területű képződmény 1953 óta védett.

fotó © Papp Soma | Bringázás

Thury-vár, Várpalota

A híres, törökverő várkapitányról, Thury Györgyről kapta nevét Várpalota vára, melyet valószínűleg az 1440-es években kezdtek el építeni. Az erősség a török háborúk idején királyi végvárként fontos hadászati szerepet kapott. Napjainkban kiállításoknak, kulturális rendezvényeknek ad otthont a lakótelep közepén magasodó erődítmény.

fotó © Andras Jenes‎ | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Egy jeggyel utazhatunk a Bakony népszerű kirándulóhelyeihez

Április 22-től vásárolható meg a Bakony napijegy, a MÁV–Volán-csoport új jegytípusa.