Az igazgatóság munkatársai ügyintézés közben fedezték fel a jászkarajenői rendőrőrs előtti fákon nappalozó fülesbaglyokat

Az idén “Év Madarának” választott erdei fülesbaglyok (Asio otus) csoportos belterületi megjelenése szokványos jelenség a téli időszakban.

HIRDETÉS

A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya jelentős vonzerővel bír hazánk leggyakoribb éjjeli ragadozó madarára. Általában kis egyedszámban gyülekeznek a belterületek parkjaiban vagy egyéb helyeken, ahol nappalozásra alkalmas örökzöldeket találnak (templomkertek, oktatási intézmények, temetők, stb.).

Erdei fülesbaglyok, fotó © Vincze Tibor

A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település és a lakosság jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt.

A Rendőrőrs előtt „kettős védelemben” ott jártunkkor 70 bagoly nappalozott, olvasható Vincze Tibor őrkerület vezető közleményében 

Kapcsolódó

Az erdei fülesbagoly a 2020-as év madara, az év hüllője pedig a keresztes vipera

A négy évtizede futó Az év madara szavazáson a füleskuvikra, az uráli bagolyra és az erdei fülesbagolyra adhatták le a voksokat.