Székesfehérvár keleti szélén, alig néhány kilométerre a történelmi belváros nyüzsgésétől, egy különleges világ tárul a látogató elé.

A Sóstó természetvédelmi terület nem csupán a város tüdeje, hanem élő bizonyítéka annak, hogyan képes a természet újra életre kelni ott is, ahol egykor ipari beavatkozás formálta át a tájat.

A székesfehérvári Sóstó az Alsóvárostól délre, a Szárcsa utca mellett elterülő különleges természetvédelmi terület, amely helyi és országos védettséget is élvez. Több mint 210 hektáron terül el, és a Mezőföld egykor kiterjedt sárréti mocsárvilágának kicsiny, de különösen értékes maradványát őrzi – olyan élőhelyet, amely az évszázadok során egyre kisebb lett, és ma már szinte teljesen körbenőtte a város.

Csodás tájak találkozásának kis szigete ez, és egyben a nagyváros zöld szíve: megtalálhatók itt a Mezőföld homokpusztagyepei, ligeterdői, a Sárrétre jellemző mocsár- és láprétek, valamint természetesen maga a Sóstó is. A tó magas alkálisó-tartalma révén a közeli szikes Velencei-tó sajátosságait idézi.

A Sóstó-tanösvény nem csupán sétaút, hanem valódi természetismereti kaland, ahol a látogatók testközelből tapasztalhatják meg a vizes élőhelyek sokszínűségét – mindezt úgy, hogy közben egy karnyújtásnyira marad a város.

1 / 4

A város peremén nyíló vadon – a Sóstó-tanösvény Székesfehérváron

FOTÓ: Evii Zoo

FOTÓ: Evii Zoo FOTÓ: Evii Zoo FOTÓ: Evii Zoo FOTÓ: Evii Zoo

Történeti háttér: a Sóstó múltja és újjászületése

A természetes eredetű szikes tó, valamint a körülötte kialakult lápos, mocsaras élőhelyek a 20. században jelentős ipari beavatkozásoknak estek áldozatul. A város ipari fejlődése, a közeli üzemek, a hulladéklerakás és a vasút működése évtizedeken át terhelte a területet. A vízminőség romlott, a természetes élőhelyek visszaszorultak, és a Sóstó – úgy tűnt – elveszíti természetes arcát.

A fordulat a 2000-es évek elején következett be, amikor Székesfehérvár önkormányzata és több civil természetvédelmi szervezet összefogásával nagyszabású rehabilitációs program indult. A cél az volt, hogy a város szívében található természetvédelmi érték újra élettel teljen meg, és mindenki számára elérhető, élményt nyújtó terület legyen.

2014-ben megnyílt a tanösvény, amely azóta is példás ökoturisztikai fejlesztésként szolgál. A 2021-es év különösen emlékezetes volt: ekkor a cigánycsuk lett az év madara – ez a faj évről évre a Sóstó déli, országosan védett területén költ, stabil állományát sikeresen neveli.

Pallókon a vadon szívébe – A tanösvény útvonala és élménypontjai

A Sóstó Természetvédelmi Területen összesen 8 kilométer hosszú, interaktív tanösvény vezet végig, amely játékos formában ismerteti meg a látogatókat az élővilággal és a táj történetével. Kiindulópontja a látogatóközpontnál található, ahonnan jól jelzett ösvényeken – többek között pallós utakon, kavicsos sétányokon, fapadlós szakaszokon – vezet az út a természet szívébe.

Ajánlott útvonalon bejárható a nyílt vizű Északi-tó, a gazdag madárvilág megfigyelhető a kiemelt pontokról, köztük a Sóstó jelképévé vált Kócsag-toronyból, a Nádi-berek szigetéről és a Bíbic-lesről is. Puhafás ligeteken, színes réteken haladunk keresztül, ahol kis szerencsével gyurgyalagokat is megfigyelhetünk, amint a hajdani lődombok homokfalaiba vájt fészkekből röppennek ki.

A stadion melletti kilátótorony felső szintjéről 30 méteres magasságból tárul elénk a Sóstó teljes panorámája. A tanösvény gyerekbarát kialakítását a játékos állomások, a látogatóközpont interaktív tárlatai és a Tósétány mellett elhelyezkedő, modern, gazdagon felszerelt játszótér biztosítja.

A Sóstó olyan, mintha több kisebb tóból állna, a kiránduló ösvények pedig lehetővé teszik, hogy mindegyiket felfedezzük – körbejárva a következő látnivalókat: Kilátó a parkoló mellett, Kócsag-torony, Északi-tó, Költősziget, Bíbic-les, Nádi-berek, Déli-tó, Belső-tó, Lődombok, Három nővér, Honfoglaló rét, Zöld Tanya, Nagy kubikgödör.

3 / 4

A város peremén nyíló vadon – a Sóstó-tanösvény Székesfehérváron

FOTÓ: Evii Zoo

Élővilág mozdulatlan tükrök fölött – A Sóstó lakói

Bár városi környezet veszi körül, a Sóstó élővilága meglepően gazdag. Több mint 80 madárfaj költ rendszeresen a területen – köztük nádirigó, barkóscinege, guvat, búbos vöcsök és természetesen a fokozottan védett rétisas is. A nyílt vízfelület, a nádasok, a mocsárrétek és a ligeterdők eltérő életközösségeket rejtenek. A fűz- és égerfák lombkoronájában harkályok, énekesmadarak és denevérek találnak otthont.

A tó partján mocsári teknősök és különböző kétéltűek élnek, de a területen vidra jelenlétét is rendszeresen észlelik. A növényvilág szintén figyelemre méltó: 12 hazai orchideafaj él itt, de a vidrafű, mocsári nőszirom vagy a sásfélék is jellemzőek.

A Sóstó különlegessége, hogy az élővilág évszakonként változó arcát mutatja: tavasszal zöldellő fészkelőhely, nyáron zsongó rovarparadicsom, ősszel színpompás ligeterdő, télen pedig halk, fagyott világ – minden évszakban más, de mindig lenyűgöző.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek