Itthon
A vasvári Feneketlen-tó nem tartozik Magyarország legismertebb természeti látnivalói közé – és épp ez benne a legjobb.
A kisváros peremén megbúvó, vadregényes hangulatú tó nem csupán természeti látványosság, hanem egy igazi csendes menedékhely azok számára, akik kiszakadnának a rohanó hétköznapokból.
Vasvár története egészen az őskorig nyúlik vissza. Régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek itt emberek, akik a Rába árteréből kiemelkedő teraszon találtak ideális helyet letelepedésre. A település később ispánsági központként játszott szerepet, a név pedig valószínűleg a vasérc feldolgozására utal. A város mai arcát a régi korok emlékei, a természeti szépségek és a helyi közösség által őrzött legendák egyaránt alakítják.
A Vasi-Hegyháton, a Kemeneshát lankáin fekvő település nemcsak múltjával, hanem környezetének nyugalmával és sajátos hangulatával is magával ragadja az utazót.
Bár a Feneketlen-tó elnevezés romantikus és titokzatos, maga a tó mesterséges eredetű: története az 1960-as évekre nyúlik vissza. 1965-ben a Csörnöc-Herpenyő patak áradása súlyos károkat okozott a környéken, ezért a helyiek körtöltés építésébe kezdtek. A töltéshez szükséges föld kitermelése során keletkezett a mai tó medre, amely 1968-tól már horgászvízként is működött.
A tóparti táj idővel benépesült: sásos, nádas partjai madarak és vízi élőlények otthonaivá váltak. A szabdalt partvonalú, félszigettel megosztott, „U” alakú tó különösen változatos látványt nyújt. A vízmélység középen körülbelül másfél méter, a széleken 1,2 méter, a legmélyebb része pedig egy keskeny, árkos szakasz, ahol további 30 centiméterrel mélyebbre nyúlik a tómeder.
A tó 1992-ben esett át jelentősebb fejlesztésen, és azóta is népszerű helyszíne a horgászoknak, természetjáróknak és a nyugalmat kereső látogatóknak.
A Feneketlen-tó igazi különlegességét mégis az a helyi legenda adja, amely Vas Miklós várúr, Kolta Hajnalka és Gyana Géza tragikus történetét meséli el.
A monda szerint a tó helyén egykor hatalmas vár állt, amelynek ura, Vas Miklós beleszeretett a gyönyörű Hajnalkába – csakhogy a lány szíve már foglalt volt. Miklós végül elrabolta Hajnalkát, aki bánatában megátkozta a vár urát. A föld megnyílt alattuk, és a vár a tó mélyére süllyedt. Géza, a szerelmes vitéz egy aranykígyót hozott haza, amely a tóba csúszva keresni kezdte Hajnalkát, és kígyóseregével kitisztította a vizet, hogy a pár újra találkozhasson.
A legenda szerint azóta is ott élnek a tó mélyén, és minden szilveszter éjjelén megjelenik a Kígyókirály, nyakában a vár kulcsával. Aki megszerzi a kulcsot, megtörheti az átkot, és a szerelmesek újra a földre léphetnek.
A monda emlékére Szántó Imre naiv szobrász készített egy három méter magas szobrot, amely a tó partján áll, és azóta Vasvár jelképévé vált.
A Feneketlen-tó körül kialakított sétaösvény és tanösvény interaktív módon mutatja be a Kneipp-módszer lépéseit, ezzel is ötvözve a testmozgást a természetes gyógymódokkal. Az árnyas erdő, a friss levegő és a mozgás ideális kombinációt kínál a testi-lelki feltöltődéshez.
A környék nagy kiterjedésű erdőségei a túrázók és a vadászok körében is kedveltek, a város történelmi belvárosa pedig meghitt, emberléptékű hangulatot áraszt.
Ha a Feneketlen-tó körül már elsétáltál, érdemes felfedezni Vasvár további nevezetességeit is:
Szentkút kegyhely és ősbükkös – spirituális hangulatú zarándokhely, öreg bükkfákkal körülvéve.
Domonkos-rendi kolostorrom – történelmi emlékhely, a középkori vallási élet nyomával.
Kilátó – egykori „felszabadulási emlékmű”, melyet a városlakók adakozásaiból alakították át kilátóvá.
Vaskapu, katonák útja – Vasvár és Győrvár között húzódó 8 km hosszú sánc, amely a Rába és a Zala vízgyűjtője közötti természetes útvonalat zárta le.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!