FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné
FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné
FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné
FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné
FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné
FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné
FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné
FOTÓ: Katalin Tóth Gulyás Kálmánné
Itthon
Várpalotai Thury-vár, a 600 éves erősség a Bakony lábánál
Várpalota a Bakony és a Mezőföld találkozásánál fekszik, és bár sokak számára kevésbé ismert úti cél, valójában egy igazi kincset tartogat azok számára, akik szeretnek történelmi helyeket felfedezni.
A város szívében található Thury-vár évszázadok óta áll őrt, és lenyűgöző történelme mellett csodálatos látványt nyújt a látogatóknak.
Várpalota története
Várpalota és környéke már ősidők óta lakott táj. Az első írásos emlékek a településről a 13. századból származnak, amikor a terület a Csák nemzetség birtokában volt. Az évszázadok során Várpalota jelentős szerepet játszott a környék életében, köszönhetően stratégiai elhelyezkedésének és a váron belüli erődítményeknek.
A középkorban Várpalota fontos kereskedelmi központtá vált, amelyet a Thury-vár védelme biztosított. A 16. században, a török hódoltság idején, a vár a magyar védelem egyik kulcsfontosságú pontja volt. Thury György kapitánysága alatt a vár számos sikeres védelmi harcot vívott meg a törökök ellen, és a környékbeli lakosság számára is menedéket nyújtott.
Thury György hősiessége és vezetői képességei révén a vár a magyar ellenállás szimbólumává vált. A vár falai között számos legendás csata zajlott, amelyek során Thury és katonái bátran védték a várat a túlerőben lévő török seregek ellen. Ezek a harcok a magyar történelem egyik legfényesebb fejezetei közé tartoznak, és Thury György nevét örökre beírták a magyar történelemkönyvekbe.
A török hódoltság végét követően Várpalota a Habsburg Birodalom részévé vált. A 18. században a város és a vár jelentős átalakuláson ment keresztül. Területén számos építkezés zajlott, és új épületek, udvarok, kertek alakultak ki. A város lakossága is növekedett, és a helyi gazdaság virágzott.
A 19. században Várpalota jelentős ipari központtá vált. Az iparosodás hatására a városban számos gyár és üzem létesült, amelyek új munkahelyeket teremtettek és hozzájárultak a gazdasági fejlődéshez. A szénbányászat és a vegyipar különösen fontos szerepet játszottak a város életében.
Az iparosodás következtében Várpalota infrastruktúrája is jelentős fejlődésen ment keresztül. Új utak, vasútvonalak és közlekedési kapcsolatok alakultak ki, amelyek tovább növelték a város jelentőségét. A 20. század elején Várpalota továbbra is fontos ipari központ maradt, és a város életében jelentős változások történtek. Az első és második világháború során Várpalota is megszenvedte a háborús eseményeket, de a város lakossága kitartóan dolgozott a helyreállításon és a fejlődésen.
A második világháborút követően a város újraépült, és a szocialista időszak alatt is folytatódott az iparosodás és a gazdasági fejlődés. A város lakossága tovább növekedett, és a helyi közösség erős kulturális és társadalmi életet alakított ki.
A rendszerváltás után Várpalota új lehetőségekkel nézett szembe. A város ipari hagyományai mellett a turizmus is egyre nagyobb szerepet kapott, különösen a Thury-vár jelentőségének köszönhetően. A vár felújítása és turisztikai fejlesztései révén Várpalota egyre vonzóbb úti céllá vált a történelem és kultúra iránt érdeklődő látogatók számára.
A Thury-vár története
A vár története Nagy Lajos király idején kezdődött. Az 1380-1390-es években először lakóház céljára palotát – innen származik a város elnevezése –, lovagtermet, kápolnát és gazdasági épületet emeltek. Ezt az elsősorban reprezentatív célú palotaegyüttest feltehetően 1440 körül Újlaki Miklós főúr, később bosnyák király, szabályos négyszög alaprajzú, belsőtornyos várrá alakíttatta át.
A nemesi család egészen a 16. századig uralta a palotát, ami a török időben többször cserélt gazdát, és funkcióját tekintve is átalakult, végül végvári szerephez jutott. Új tulajdonosai a Podmaniczkyak 1548-ban a kincstárral együtt belekezdtek a vár átépítésébe. A vár legdicsőségesebb lapjaira kívánkozik az 1559 és 1566 közötti időszak, amikor Thury György volt a vár kapitánya. A környező területeken egyedüliként még magyar kézen lévő vár ellen 8000 emberrel vonult fel a török 1566 júniusában. Az Arszlán budai pasa által vezetett csapatok jelentős kárt tettek a várban, és a maroknyi védősereg már erejének végén járt, amikor a törökök azt hívén, hogy érkezik a magyar király felmentő serege, elvonultak a vár alól.
Palota egészen 1593-ig – hét ostromnak is ellenállva – maradt magyar kézen, akkor négynapi, igen heves török támadás után a várvédők kénytelenek voltak feladni az erősséget. Palota végleges felszabadulására 1687-ben került sor, azonban addigra a vár környezetében lévő falvak elnéptelenedtek, elpusztultak a sorozatos harcokban.
A vár végleges felszabadulására 1687-ben került sor, miután a leromlott állapotú várat és a hozzá tartozó birtokot a Zichy család vehette használatba, s a 18. században barokk várkastélyt varázsoltak belőle. A gyors fejlődést azonban a Rákóczi szabadságharc megtörte, minek következtében lerombolták a vár két északi tornyát. A kuruc háború után, az 1700-as évek elejére a vár elveszítette hadi jelentőségét.
A várhoz több legenda is kötődik: az egyik szerint maga Mátyás király is járt a várban, az Újlaki-család vendégeként. Ennek emlékére Újlaki-várként is szokták említeni. Arról is regélnek, hogy 1476. december 11-én a várban tartózkodott Beatrix a Mátyással kötendő esküvője előtti napon és készült fel a nagy eseményre, és a koronázására.
A vár építészete és látnivalói
A Thury-vár impozáns építészete lenyűgözi a látogatókat. A vár falai között sétálva az ember szinte visszarepül az időben, és átélheti a középkori várélet hangulatát. A vár bejáratánál egy szépen karbantartott kaputorony fogadja az érkezőket, amely már önmagában is impozáns látvány.
A vár belső udvara különleges atmoszférát áraszt, ahol a látogatók megcsodálhatják a középkori építészet jellegzetességeit. Az udvarban található kút és a régi várbörtön különleges látványosságot nyújtanak. A várfalakról lenyűgöző kilátás nyílik a városra és a környező tájra, amely különösen naplementekor kínál festői látványt.
A Nemzeti Örökség részét képező Thury-vár hazánk egyik legrégebben fennmaradt középkori vára, amelyben 600 éves fennmaradása és számos átépítés következtében a gótikától a késő klasszicizmusig különböző építészeti stílusok nyomai láthatók.
A Thury-várban számos érdekes kiállítás várja a látogatókat. A múzeumban található történelmi tárlatok mellett időszakos kiállítások is színesítik a programkínálatot. Ezek a kiállítások gyakran változnak, és különböző témákat ölelnek fel, így mindig van valami új és izgalmas látni- és tanulnivaló. Az egykori palotarész Magyarország egyetlen megmaradt 14. századi palotabelsőjét mutatja be, értékes falképek találhatók benne az 1390-es évekből. A kiállításokat az udvarról nyíló termekben rendezték be.
A helytörténeti kiállításon a környék kőkortól való története egészen napjainkig ismerhető meg. Az első emeleten került kialakításra a népviseleti gyűjtemény, csaknem 100 viselettel. A Thury-vár egyik legrégebbi termében kapott helyet az egyenruha gyűjtemény, ahol a honfoglalástól napjainkig viselt magyar katonai egyenruhák sokasága sorakozik.
Túrázási lehetőségek és természeti szépségek
A Thury-vár környéke nemcsak történelmi, hanem természeti szépségei miatt is vonzó úti cél. A vár közvetlen közelében számos túraútvonal indul, amelyek felfedezésre várnak. A Bakony hegység közelsége miatt a természetjárók számára kiváló lehetőségek kínálkoznak a kirándulásra és a természet felfedezésére.
A környező erdők és dombok ideális helyszínt biztosítanak a túrázáshoz, piknikezéshez és a természet közelségének élvezetéhez. A túraútvonalak különböző nehézségi fokozatúak, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, legyen szó könnyed sétáról vagy kihívásokkal teli túráról.
Praktikus információk
A Thury-vár megközelítése egyszerű és kényelmes. Várpalota városa könnyen elérhető autóval és tömegközlekedéssel is. A város központjában található vár jól ki van táblázva, így a látogatók könnyedén odatalálnak.
A vár nyitva tartása szezonálisan változik, május 1. és szeptember 30. között keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között, október 1-től április 30-ig 10 és 17 óra között látogatható.
Jegyárak: felnőtt: 2700 Ft/fő, diák/nyugdíjas: 2200 Ft/fő, és különféle kedvezmények is igénybe vehetők, például családi jegyek vagy csoportos kedvezmények formájában.
Jegyvásárlás
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A 20 legszebb látnivaló Magyarországon
Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.
Itthon
