Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park elhelyezkedése:
Észak-Magyarország festői karsztvidékén, a Sajó és a Hernád folyó, valamint az országhatár közötti területen található. Hozzá tartozik délnyugaton a Putnoki-dombság, északkeleten pedig az Alsó-hegy. A kisebbik rész délkeleten a Szalonnai-hegység, a Bódva-völgye és a Rudabányai-hegység.
Alacsonyhegységi dombság, csak néhány helyen éri el a középhegységi magasságot.
Az Aggteleki Nemzeti Park számokban:
Területe része a 60 ezer hektáros Gömör-Tornai-karsztnak, nálunk található a Szlovákiából áthúzódó része. Ennek különleges természeti értékeit óvja 1985. január elseje óta.
Területe nem egészen 20 ezer hektár, ebből 4791 hektár fokozottan védett, s 230 hektár a bioszféra-rezervátum magterülete.
Földtani jellemzői:
Az Aggteleki Nemzeti Park tájegységei a földtörténeti múlt különböző, egymástól távolabbi korszakaiban alakultak ki, s a földtani fejlődés különféle útjait járták be.
A területét nagyrészt a földtörténeti középkorban, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel.
Ezeknek a tulajdonságai határozzák meg az itteni táj arculatát, s bennük alakultak ki a térség világhírű barlangjai és karsztjelenségei. Ilyen alakzatok hazánkban csak itt fordulnak elő.
Az Aggteleki Nemzeti Parkban található karszt mai formája a mészkőalapkőzet eróziójával kapcsolatos folyamatok eredménye.
Az egykor erdővel borított területen a fák gyökérsava csőszerű üreget oldott a talaj alatt található mészkőrétegbe. Az erdő kiirtása után a csapadékvíz akadálytalanul lehordta a talajtakarót. Ekkor feltárul az alapkőzet, melynek a barázdált, kopár felszínét nevezi a népnyelv „ ördögszántás”-nak. A karsztvidék legszebb ilyen képződménye az Aggtelek fölötti Tóhegy oldala.
Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjai:
Az Aggteleki- és a vele földtani értelemben szerves egységet alkotó Szlovák-karszton összesen több mint hétszáz barlang ismert, ebből mintegy 280 az Aggteleki Nemzeti Parkban található, ezek közül 23 barlang fokozottan védett. Értékeik a világörökség részévé váltak.
Vannak közöttük nagy, horizontális, aktív patakos barlangok, és mély, függőleges aknabarlangok, más néven zsombolyok.
A barlangokban függő- és állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók, borsókövek, mésztufagátak, görbecseppkövek találhatók meg.
Az Aggteleki Nemzeti Park növényvilága
A karszton viszonylag kis területen nagyon változatos növényvilág található, ami a változatos térfelszín következménye. Nem a terület magassága, hanem a Kárpátok közelsége okozza, hogy a növényvilág sok magashegyi elemet tartalmaz.
A park területén 1327 hektáros erdőrezervátum található.
A lágyszárú növények közül a bennszülött, sárga virágú tornai vértő a legféltettebb kincs. Ritkaság és fokozottan védett a lila virágú osztrák sárkányfű és a leánykökörcsin.

Fotó © Csodalatos Magyarország
Az Aggteleki Nemzeti Park éghajlata:
Földrajzi fekvésének köszönhetően sajátos éghajlati és vízrajzi viszonyok jellemzik. A csapadék mennyisége kevesebb, mint általában a középhegységekben. A terület évi középhőmérséklete 10 C˚, a napi értékek az országos átlag alatt maradnak.
Legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósva-patak.
A térség tiszta levegőjének a különleges sajátossága, hogy több, allergiát okozó növény virágpora nem található meg a park közelében.
Az Aggteleki Nemzeti Park állatvilága
Ahol változatos a flóra, ott általában a fauna is az. A nemzeti park területén 413 védett és fokozottan védett állatfaj él.
A nagyvadállomány gímszarvasokból, őzekből és vaddisznókból áll. A Kárpátok közelségének köszönhetően az utóbbi években elkezdődött a valaha itt élt, de kipusztult fajok, a farkasok és hiúzok lassú visszatelepülése is.
A park vizeiben 42 féle hal él, közülük 13 védett.
Míg a barlangokban gyakorlatilag nincsen növényi élet, a fauna annál gazdagabb. Ma a Baradla-barlangban több mint 500 állatfajt és alfajt tartanak számon.
Európa 28 denevérfajából 21 él a nemzeti park barlangjaiban.
Az Aggteleki Nemzeti Park kulturális értékei, nevezetességei

Fotó © Csodalatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!