Mártély közelében, a 19. század közepén egy szélmalmot emeltek, amely a korabeli mezőgazdasági élet fontos részét képezte.

Mártély festői szépségű vidéke a Tisza partján terül el. A 18. században a terület a Károlyi birtok része volt, és a természet ölelésében helyezkedik el, a Tisza déli szakaszának egyik legszebb területeként.

A több mint 2200 hektáros Mártélyi Tájvédelmi Körzet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik, és 1979-ben felkerült a Ramsari Egyezmény listájára, amelynek célja a vizes élőhelyek és az ott élő madárvilág védelme.

A táj mai formáját a 19. századi folyószabályozások alakították ki, ennek eredményeként holtágak, morotvák, nedves rétek, rekettyések, valamint mocsaras, tocsogós területek nyújtanak lenyűgöző látványt és felfedezésre csábító élményt a természetkedvelők számára.

Mártélyon a természet felfedezése előtt érdemes ellátogatni a település egyik jelentős nevezetességéhez, a Késmárki Imre-féle malomhoz, amelyet 1854 körül építhettek, majd 1913-ban Késmárki Imre molnár vásárolta meg. Ez volt Mártély határának egyetlen szélmalma, mivel abban az időben a Tiszán hajómalmokkal végezték az őrlést. A malom a település történelmi és ipari örökségének különleges emléke, amely bepillantást enged a régi idők őrlési technikáiba és a molnárok munkájába.

A malom 1966-ban Szalay Ferenc festőművész tulajdonába került, aki megőrizte az épület belső berendezését, a malom melletti molnárlakásban pedig műtermet alakított ki. A művész halála után néhány évvel a malom és a mellette álló molnárház új gazdára lelt. A szélmalom mindig magánkézben volt, és hatodik tulajdonosa, Szabóné Sándor Krisztina, aki a Teleki Alapítvány – Népi Építészeti Program keretében felújíttatta, így ismét élet költözhetett a malomba. A megszépült, és a több éven át tartó rekonstrukciós folyamat 2023 augusztusában fejeződött be.

Ma a malom időnként megtelik élettel, ahol 1-1,5 órás kötetlen látogatás keretében nem csak a malom történetét, hanem néprajzi, építéstörténeti vonatkozásait is megismerhetik látogatók. A malom és körülötte lévő tanya folyamatosan szépül, és a céljuk az , hogy a „Szalay hagyományt” követve újra a falu életének kulturális helyévé váljon.

Mártélyra a legtöbbeket kétségtelenül az Mártélyi tanösvény csábítja a Holt-Tisza partjára. Az  Ártéri tanösvény 8 állomásból áll (mindegyiknél eligazító tábla segíti a látogatókat), és nagyjából 2,6 kilométer hosszú. A tanösvény nemcsak a holtág kialakulását mutatja be, hanem megismertet az árvízi védekezéssel és az árterek élővilágával is. Innen indul a 7 kilométer hosszú „Tiszai tanösvény”, amely tovább bővíti a természetkedvelők számára elérhető felfedeznivalók sorát. Érdemes nyár elején ellátogatni, hiszen ilyenkor figyelhető meg a kérészek rajzása, azaz a lenyűgöző tiszavirágzás, amely a térség egyik legkülönlegesebb természeti jelensége.